Nem várunk idén a hazai részvénypiacokon az elmúlt évihez hasonló magas hozamokat és hozamemelkedést - szögezte le Benczédi Balázs. Az ING Alapkezelő vezérigazgatója szerint enyhén pozitív év jöhet, 10 százalék körüli hozamokkal. A nagy kérdés az, hogy a központi bankok mikor kezdik meg az olcsó pénz kivonását a piacokról, és ennek milyen hatása lesz - tette hozzá.

Egyelőre a bankok még fenntartják a mostani pénzbő monetáris politikát, de néhány irányadó ráta emelése azt jelzi, hogy szűkíteni fogják a forrásokat valamikor a harmadik negyedév végén, negyedik elején - jósolt a vezérigazgató.

A befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy a részvénypiacok túlestek egy jelentős emelkedésen. Ezért a szakértők inkább az olyan defenzív szektorokat javasolják, mint az egészségügy, az IT vagy a nyersanyagpiac, a növekedésorientált területek helyett - közölte Benczédi Balázs.

Magas marad az infláció

A Kopint-Tárki másoknál optimistább jóslatot közölt, amikor az idei GDP növekedést 0,8 százalékosra taksálta. A kutatóintézet vezetője azonban azt mondta: ennél nagyobb növekedés sem kizárt.

Az infláció tekintetében viszont romlott az előrejelzésünk - tette hozzá Palócz Éva. A tavalyi 4,2 százalékos fogyasztói árindex után idén is hasonló mértékű áremelkedést várunk a fogyasztási cikkek piacán. Ennek fő oka az áfa és a jövedéki adók növekedése. Az intézetvezető szerint jövőre már elképzelhető 3-assal kezdődő infláció, de idén még nagy lesz az áremelkedés. Ez azért is figyelemre méltó, mert a többi uniós országban deflációs folyamatok zajlanak. Mi vagyunk az egyetlen ország, ahol nagy volt a visszaesés, viszont a fogyasztói árindex már jó néhány hónapja a legmagasabb az Európai Unióban - fejtette ki.

Megfenyítették Magyarországot

A Nemzeti Bank mozgásteréről Palócz Éva elmondta: a kamatcsökkentésnek nálunk még mindig óriási lehetőségei vannak. Hiszen akár az Európai Központi Banknál, vagy a hozzánk hasonló adottságú visegrádi országokban sokkal alacsonyabb, 2-3 százalékos az alapkamat a mi 5,75 százalékunkhoz képest.

Ha abból indulunk ki, hogy Magyarországot 2008-ban a pénzpiac megfenyítette a korábbi hiteltelen, fegyelmezetlen, nem szavatartó politikája miatt, akkor valóban hamar véget kell érnie ennek a kamatcsökkentési ciklusnak - magyarázta a Kopint-Tárki vezetője, aki azonban feltette a kérdést: hazánk miért ne lehetne olyan helyzetben, mint Lengyelország vagy Csehország? Semmi sem indokolja, hogy nálunk az alapkamat magasabb legyen, mint ezekben az államokban, és eközben Romániával rivalizáljunk.

Palócz Éva jelezte: az állampapír-piacon márciusban a rövid hozamok jelentős csökkenése tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy ma már 5,2 százalék a 3, illetve 12 hónapos állampapír elvárt hozama. Ehhez képest az 5,75 százalékos alapkamat nagyon magas. Tehát itt is adott lehetne egy 50 százalékpontos kamatcsökkenés - mondta a szakértő.

A Kopint-tárki előző jelentésében azt írta: akár 5 százalékra is csökkenhet 2010-ben a jegybanki alapkamat. Most úgy látják, hogy ez akár négyessel is kezdődhetne - jelentette ki Palócz Éva.

Hozzátette, hogy ez részben függ a jövendő magyar kormány fiskálispolitikájától, illetve a retorikájától és magatartásától a befektetők felé. Ha ez megfelel majd az európai normáknak, és miért ne lenne így, a világ pénzpiaci hangulata pedig nem romlik, akkor 5 százalék alá csökkenhet az alapkamat.

A legrosszabb kombináció

A forint árfolyamáról Palócz Éva kifejtette: a mostani 260 forint közelihez képest a 270 forintos árfolyam szerencsésebb volt. Persze örülnek a külföldre utazók, hogy a forint erősebb lett. De inkább a magyar vállalatoknak és az exportnak kellene jobban mennie, mint a külföldre utazásnak - mondta a vezérigazgató, aki szerint ez is inkább az alapkamat csökkentését támasztja alá.

A legrosszabb kombináció, hogy ha miközben a forint erősödik, és a gazdaságot gyengítjük, nem csak az exportálók járnak rosszul, hanem a belföldön az importversennyel megküzdeni kénytelen vállalatok is. És eközben az alapkamat is a legmagasabb a térségben.