A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő az InfoRádiónak megküldött hivatalos levelében úgy fogalmazott: a Malév gazdasági stabilitásának helyreállítása miatt szükséges a 32 millió eurós garancia behajtásának felfüggesztése.

Mint ismeretes, a magyar állam a Malév Zrt.-t az AirBridge-nek adta el 2007-ben. A hivatalos tulajdonosi jogokkal ez a társaság rendelkezik, azonban az Airbridge-ben azóta tulajdonosváltás történt, és a privatizációs szerződést aláíró Borisz Abramovics saját részét a garantőrként szereplő orosz állami banknak adta át, amely így közvetett kisebbségi tulajdonos lett.

A vagyonkezelő 2009 májusában hívta le az összesen 32 millió eurós bankgaranciát azt követően, hogy az orosz bank a Malév tartozásai fejében 2009 februárjában lekért négymillió eurót nem fizette meg.

A Malév helyzetének rendezéséről a magyar és az orosz kormány folyamatosan tárgyal. A légitársaságnak már egy jó ideje a likvid forrásokat az orosz Vnyesekonombank biztosítja.
Arra már több szakértő is rámutatott: a magyar kormánynak nem sok választása van a Malév ügyében, mivel ha a Vnyesekonombank nem áll a légitársaság mögé, akkor az gyakorlatilag csődöt is jelenthetett volna.

Így nem meglepő az egyezkedés a két állam kormány között. Úgy tűnik, az orosz félnek legalább annyira fontos egy uniós piacon működő légitársaság, mit a magyar kormánynak az, hogy a privatizációs szerződés ne dőljön be.

A garancia behajtásának felfüggesztéséről és a feltételekről azonban részleteket nem közölnek, arra hivatkozva, hogy a kormányközi tárgyalások ez ügyben még nem zárultak le. Azt azonban leszögezték, hogy mindenekelőtt a Malév gazdasági stabilitása a cél.

A Magyar Hírlap úgy tudja: az orosz fél azt várja a magyar kormánytól, hogy közösen, pénzzel segítsék ki a légitársaságot, cserébe a magyar államnak ismét tulajdonrésze lehet a Malévben. Ezt az értesülést a pénzügyminisztérium szóvivője nem erősítette meg, ugyanakkor közölte, hogy további részletekkel ő sem szolgálhat.

Növekvő utasforgalom

A Malév 2008-ban konszolidáltan 15,1 milliárd forint veszteséget könyvelt el, és a társaság első félévi adatokat még nem közölt. Az első félévről egyelőre annyit közöltek, hogy a Malév 8 százalékkal növelte forgalmát a második negyedévben az előző év hasonló időszakához viszonyítva, annak ellenére, hogy az iparágban jelentősen visszaesett az utasforgalom. Az első negyedévben viszont 10 százalékkal esett vissza az utasszám, részben a Budapest Airport dolgozóinak sztrájkja miatt.

A második negyedévben a Malév átszálló utasainak száma 15 százalékkal emelkedett, és az utasforgalom alapján 3,2 százalékponttal 43,4 százalékra nőtt a magyar piaci részesedése. Ebben az időszakban a kapacitásokat mintegy 9 százalékkal bővítette a Malév.

Javult a férőhely kihasználás, aminek átlaga a negyedév során elérte a 70 százalékot - mondta Karim Makhlouf, a Malév kereskedelmi vezérigazgató-helyettese július végén.

Bár az egész légi iparban mérséklődtek a jegyárak, átlagosan 20 százalékkal 120 euróra, és ez alól a Malév sem kivétel, de a magyar légitársaság ellensúlyozni tudta ezt az utasforgalom növelésével - mondta.

A május végén jóváhagyott idei üzleti terv 6,3 milliárd forint üzemelési veszteséggel számol, szemben a 2008. évi 7,9 milliárd forinttal. A Malév a tavalyinál valamivel több, 3,1 milliós utasforgalommal, az előző évinél 2 százalékkal kevesebb, 51.779 járattal és a múlt évinél két százalékponttal magasabb, 65,6 százalékos férőhely kihasználással tervezte a 2009. évi üzleti évet. A kapacitásokat az idén az előző évhez képest öt százalékkal növelik - mondta Martin Gauss, a légitársaság vezérigazgatója korábban.