A mostani második negyedévi növekedést keresleti oldalon elsősorban a közfogyasztás és a lakossági fogyasztás támogatta, sorrendben 0,4 százalékos, illetve 0,7 százalékos növekedéssel az első negyedévhez képest. Ezek már az első negyedévben is 1,1 százalékkal, illetve 0,6 százalékkal gyarapodtak az előző negyedhez képest.

Pozitív újdonság viszont, hogy a beruházások stabilizálódtak: a második negyedévben már csak 0,5 százalékkal estek vissza, az első negyedévi, 18,5 százalékos zuhanás után.

Közeledett a stabilizálódáshoz az export is, 1,2 százalékos csökkenéssel, miután az első negyedévben még 10,5 százalékkal fogyatkozott az előző negyedhez viszonyítva. A behozatal 5,1 százalékkal tovább csökkent az első negyedévi, 5,3 százalékos mínusz után, de mivel fordult a helyzet - a második negyedévben a kivitel kevésbé csökkent, mint a behozatal -, a külkereskedelem már pozitív hozzájáruló volt a hazai össztermék (GDP) alakulásához.

A második negyedévben a német gazdaság visszaesése éves összehasonlításban 5,9 százalékosra lassult az első negyedévi 6,7 százalékról. Éves összehasonlításban a tavalyi utolsó negyedévben kezdődött a baj, 1,8 százalékos GDP-csökkenéssel. Szintén éves összehasonlításban a lakossági fogyasztás a második negyedévben már nőtt, 0,5 százalékkal, miután az első negyedévben 0,1 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 0,6 százalékkal csökkent, és az előző negyedévekben sem érte el a növekedése legalább az 1 százalékot.

Az elemzők korábban abban reménykedtek, hogy a lakossági fogyasztás növekedése esetleg fékezheti az idénre várt gazdasági visszaesést Németországban, mások viszont rámutatnak, hogy a növekedés jobbára a kormány autóvásárlásokat ösztönző "roncsprémium" programjának köszönhető, és ha a program kifut -várhatóan már a jövő hónapban -, nem tudni, mi lesz a növekedéssel.

A második világháború óta a legerősebb gazdasági visszaesés várható ebben az évben Németországban. Ezt erősítette meg április végi, lefelé módosított hivatalos előrejelzésében a német kormány, 6,0 százalékos gazdasági gyengülést jósolva, a januárban általa jelzett 2,25 százalékos visszaesés helyett. Az áprilisi előrejelzés most is érvényben van, habár a német pénzügyminisztérium júliusi havi jelentése szerint Németországban a fő mutatók arra vallanak, hogy a gazdaság hamarosan túljut a visszaesés legrosszabb szakaszán.

A külföld számára is figyelemre méltó, hogy a német kormány szerint az import idén 10,6 százalékkal csökken, és jövőre is legföljebb 0,4 százalékkal nőhet.

A visszaesés várhatóan fokozatosan érezteti hatását a munkaerőpiacon is. A német gazdaságkutató intézetek előrejelzése szerint a munkanélküliek száma ebben az évben legkevesebb 1 millióval növekszik, hosszú idő óta először ismét 4 millió fölé, jövőre pedig megközelítheti az 5 milliót is. A kormány átlagosan 3,72 millió munkanélkülire számít idén, és 4,62 millióra jövőre.

A kormány ugyanakkor derűlátóbb a gazdaságkutató intézeteknél. Azok ugyanis jövőre is 0,5 százalékos GDP-csökkenést jósolnak, míg a kormány azt jövendöli, hogy az év végén már fordulat következhet, és a gazdaság 0,5 százalékkal növekedhet a jövő évben.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusban a német GDP 6,2 százalékos csökkenését jósolta erre az évre a tavasszal jelzett, 5,6 százalékos mínusz helyett, a jövő évre szóló előrejelzését 0,6 százalékos GDP-mínuszra javította az addig, 1,0 százalékos visszaesésre szólt jóslatról. Tavaly évi átlagban 1,3 százalékkal, tavalyelőtt 2,5 százalékkal bővült a német gazdaság.

A német kormány most a lakossági fogyasztás 0,1 százalékos csökkenését jósolja idénre, és további 0,3 százalékos visszaesését jövőre. Eszerint a válság viszonylag megkímélni látszik a lakosság életszínvonalát, csakhogy az már a korábbi, jobb időkben visszaesett, vagyis az összehasonlítási alap gyenge. Németországban 2005 óta folyamatosan csökken a reálbér, csökkent a kifizetett teljes bértömeg vásárlóértéke is, ugyanis tavaly év végéig növekedésének üteme rendszeresen elmaradt az inflációtól, miközben, ráadásul, a bértömeg nominális növekedésének igen szerény üteménél gyorsabban nőtt a foglalkoztatottak száma.

Így a korábbi, erős gazdasági növekedés idején is a lakossági fogyasztás például tavalyelőtt évi átlagban 0,3 százalékkal csökkent - az akkori áfaemelés hatására is -, és tavaly évi átlagban is csak 0,4 százalékkal nőtt, a kedden kiadott hivatalos felülvizsgálatok szerint.

Most a GDP keresleti oldalának más, korábbi hajtóerői fogyatkoznak meg igazán. A német kormány előrejelzése szerint a beruházások idén 8,1 százalékkal, jövőre 0,3 százalékkal csökkennek. A német export idén átlagosan 18,8 százalékkal visszaesik, jövőre esetleg 0,9 százalékkal nő. A korábbi években a beruházások és az export évi 10-15 százalékos növekedése lendítette a GDP-t, a keresleti oldal majdnem 57 százalékát kitevő hazai lakossági piac érezhető növekedése híján.