Még a parlament tavaszi ülésszakán megszülethet a döntés a Paksi Atomerőmű bővítéséről - mondta az Országgyűlés gazdasági bizottságának szocialista elnök az InfoRádiónak egy energiaipari konferencián. Podolák György kiemelte: a gazdasági bizottság már a héten tárgyalt erről a kérdésről.

A nukleáris energiatermelésen kívül Magyarországnak más lehetőségei is vannak a földgázfüggőség csökkentésére - hangsúlyozta az MSZP-s politikus, aki kifejtette: a mátraaljai lignitvagyon hasznosítása mozgásteret jelent, emellett a megújuló energia területén is vannak lehetőségek.

Podolák György közölte: az alternatív energiaforrások bővítéséhez a törvényi háttér biztosított, a legfontosabb feladat megteremteni a befektetők érdekeltségét.

Az atomerőmű előnyei

A januári gázkrízis ráirányította a figyelmet, hogy az import-kiszolgáltatottság és a szmogriadó elkerülésének egyik megoldása az atomenergia alkalmazása, amely nem jár károsanyag-kibocsátással, tüzelőanyaga pedig kis helyen, nagy mennyiségben raktározható.

Az egyetlen magyarországi atomerőművet üzemeltető Paksi Atomerőmű Zrt.-nek törvény írja elő a fűtőanyag két évre elegendő mennyiségének készletezését. Cserháti András, a Paksi Atomerőmű műszaki főtanácsadója azt mondta: az erőmű eddig kizárólag a jó minőségű és viszonylag kedvező árú orosz fűtőelemeket használta, de rendelkezik hatósági engedéllyel brit üzemanyagra is. Ilyet jelenleg nem gyártanak, de a prototípus készen áll, finn reaktorban kipróbálták, és két év alatt fel lehetne futtatni a termelését a szükséges mértékben.

Jelenleg a világon 438 atomerőművi blokk üzemel, ebből négy Pakson. Bár új atomerőmű építése hosszabb időt vesz igénybe, mint például egy földgáztüzelésű erőmű beruházás, és drágább is, de üzemideje sokkal hosszabb, a termelési költsége pedig jóval alacsonyabb - emelte ki a szakember.

Az alacsony termelési költségeken kívül az atomerőmű mellett szól az üzemanyag jó készletezhetősége, ami pozitív hatással van az ellátásbiztonságra. Normál üzemmódban szinte egyáltalán nincs környezetterhelés, és nagy az üzembiztonság is. A modern harmadik generációs reaktorok meghibásodási gyakorisága a korábbiak töredéke, és a súlyosabb üzemzavarok túlnyomórészt megelőzhetők, illetve következményeiket képesek visszatartani a többrétegű védőépületek.

A környezetterhelés nagyságára jó példa, hogy világméretekben a szén-dioxid-mentes termelés felét atomerőművek biztosítják. A nukleáris energia 2030-ig a duplájára nőhet a világon, 2050-re pedig - optimista változat szerint - az áramtermelésben a jelenlegi 16 százalékról 22 százalékra nő az aránya.