A kormánybiztos az InfoRádióban úgy fogalmazott: ha az Európai Unió, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap valamennyi adós, köztük Magyarország számára is lehetővé tenné - magától felajánlaná - az adósság átütemezést, akkor megerősödhetnének ezek az országok.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője hangsúlyozta: az egyik legnagyobb problémát éppen a bizalom hiánya jelenti, egy adósság átütemezés - függetlenül attól, hogy ki kezdeményezi -- azt jelenthetné, hogy az ország nem tudja törleszteni adósságát, ami tovább gyengítené a magyar gazdaságba vetett bizalmat.

Hosszú távon ez súlyos következményekkel járna: jelentősen megnehezítené az ország számára az újabb hitelfelvételt, noha Magyarország még hosszú ideig külföldi finanszírozásra szorul. Figyelmeztetett arra is: a forint jelentős gyengülésében a bizalom gyengülése is szerepet játszott.

Nem véletlen - fejtette ki az elemző -, hogy a rendszerváltás idején sem került sor adósság átütemezésre, noha akkor is voltak ilyen elképzelések.

Török Bálint szerint az is esélytelen, hogy ezt a lehetőséget a hitelt nyújtók maguk ajánlják fel. Emellett legfeljebb egy államcsőd bekövetkeztekor dönthetnének, erre azonban, míg Magyarország mögött áll az Európai Unió és az IMF nem kerül sor.

Hangsúlyozta azt is: ezekben a rendkívüli, bizonytalan, túlérzékeny helyzetben az ország legfontosabb feladata a bizalom további erősítése, ezt minden megszólalónak is szem előtt kell tartania. Az államadósságot illetően nem lehet egy háziasszony fejével gondolkodni - figyelmeztetett.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. elemzője is indokolatlannak, időszerűtlennek tartotta a felvetést. Hangsúlyozta: az IMF rendelkezésre állási hitelkerete jelentősen csökkenti az ország külső adósság megújításának kockázatát. A devizatartalék szintje magas - fűzte hozzá.