Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila

Mélyponton a GfK Fogyasztói Bizalom Index

Eddigi második legalacsonyabb értékére csökkent a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös Fogyasztói Bizalom Indexe, amely 2008 utolsó negyedévében, 26 ponttal 124,4 pontra esett. Az egész világot érintő pénzügyi és gazdasági válság első hónapjaiban a komplex mutatószám minden komponense csökkent, kivéve az ország gazdasági helyzetének hosszú távú, a következő 5 évre vonatkozó megítélését.

A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) 2008 decemberében szeptemberhez képest 26 ponttal csökkent. Ennél alacsonyabb értéket csak a mérés első évében (1996) tapasztaltak a kutatók, az azonban inkább bázisnak tekinthető, és nem a kedvezőtlen bizalomnak tudható be . Ennek ellenére nem ez volt az index legnagyobb mértékű esése, mert ezt megelőzően, 2006 második negyedévében 52 pontot zuhant a mutató.

A háztartások jelenlegi és várt pénzügyi-anyagi helyzetének megítélése egyaránt romlott, előbbi 12, utóbbi 13 ponttal. A Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) szintén számottevően, 27 pontot esett, értéke 117,6 pont. Az index ilyen mértékű süllyedésére korábban még nem volt példa.

A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) jelentős, 24,9 pontos csökkenés után jelenleg 130,5 ponton áll.

A munkanélküliségre vonatkozó várakozások gyökeresen megváltoztak a korábbi időszakokhoz képest. A korábbi 48 százalékkal szemben a megkérdezettek többsége, számszerűsítve 89 százaléka a munkanélküliség növekedésére számít a következő egy évben.

Az inflációs várakozások kedvezőbb képet mutatnak: jelentősen csökkent azok aránya, akik az árak emelkedésére számítanak. A korábbi 91 százalékkal szemben 2008 utolsó negyedévében a válaszadók 66 százaléka számít drágulásra.

A család reáljövedelmével kapcsolatos várakozásokat illetően a megkérdezettek kétharmada az inflációnál kisebb mértékű jövedelemnövekedésre számít a következő 1-2 évben.

"Nem érdemes vásárolni"

Az előző negyedévhez képest némileg módosult a megkérdezettek véleménye a hitelfelvételről. Tízből mintegy hat válaszadó (58 százalék) sohasem venne fel hitelt, 34 százalékuk szerint a jelenlegi időszak nem megfelelő a hitelfelvételre. A megkérdezettek kevesebb, mint fele (44 százalék) számít növekvő hitelkamatokra a következő 12 hónapban.

Az előző negyedévhez képest 43 százalékról 57 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint nem alkalmas az idő a megtakarításaik felhasználására. A korábbi periódushoz képest némileg kevesebben vannak olyanok (17 százalék), akiknek nincs megtakarításuk.

Számottevően csökkent a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv: 2008 végén tízből csupán négy válaszadó vélte úgy, hogy érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

A múlt év utolsó negyedévében csökkent mind a lakásvásárlást, mind a lakáseladást érdemesnek tartók aránya.

Az autóvásárlással kapcsolatban viszont megoszlanak a vélemények. A válaszadók egyharmada szerint érdemes, ugyanennyi válaszadó szerint azonban nem érdemes autót vásárolni.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×