Infostart.hu
eur:
364.73
usd:
314.15
bux:
147525.77
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Nyitókép: Zoobudapest.com

Videón a fővárosi állatkert nemrég született tigriskölykei

Két szibériai tigriskölyök született a Fővárosi Állat- és Növénykertben – tájékoztatott az intézmény hétfőn.

A két kölyök április 13-án látta meg a napvilágot, de eddig még csak a gondozók láthatták őket. A nagyközönség a tervek szerint néhány hét múlva tekintheti meg a tigriskölyköket, akiket addig az állatkert által közzétett fényképeken és videókon láthatnak az érdeklődők - olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint az állatok neme csak néhány hét múlva derül ki, amikor megkapják az első védőoltásokat. Az állatokat ekkor néhány percre különválasztják az anyjuktól, megvizsgálják őket, megállapítják a nemüket, valamint azonosító chipet is kapnak - írták, hozzátéve, hogy ezt követően kerülhet sor a kistigrisek nevének kiválasztására.

A kistigrisek szülei tavaly érkeztek a fővárosi állatkertbe azzal a céllal, hogy az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tigris tenyészprogramjának keretében szaporítsák őket.

Agnes, az anyaállat 2021 nyarán született a csehországi Hluboká nad Vltavou állatkertjében. Dáriusz, az apa 2017 áprilisában jött világra a Debreceni Állatkertben és a múlt héten ünnepelte nyolcadik születésnapját.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 1868 óta láthat a közönség tigriseket, az első szibériai tigris 1937-ben érkezett az intézménybe. Az első budapesti tigriskölykök 1880-ban jöttek a világra, legutóbb pedig 2013 augusztusában, csaknem 12 évvel ezelőtt születtek kistigrisek a fővárosi intézményben - áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Tíz településenként megnyílik egy 1 milliárd forintos közösségfejlesztési keret, amelynek felhasználásáról helyben döntenek a kormánnyal való együttműködésben. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt a magyar vidékről beszélt, elmondva: a politika évtizedekig lenézte a falvakat, de ennek most vége. Megszüntetik a megyei közgyűléseket, „amelyeket ATM-ként, kifizetőhelyként használnak a jelenlegi ellenzék megmaradt hűbérurai”.
Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

A 2028–2034-es uniós költségvetési időszakra való felkészülés nem egyszerűen arról szól, hogy Magyarország mennyi forráshoz férhet majd hozzá, hanem arról is, hogy képes-e olyan intézményi és tervezési rendszert kialakítani, amely ezeket a pénzeket valódi gazdasági felzárkózássá, versenyképességgé és területi fejlődéssé alakítja – lényegében erre épül Baráth Etele fejlesztéspolitikai koncepciója. A korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter által felvázolt modell jóval nagyobb szerepet adna a területfejlesztésnek, a hosszú távú stratégiai tervezésnek és a társadalmi-gazdasági partnerségnek, miközben az uniós és hazai forrásokat is egységesebb rendszerben kezelné. A terv egyik legerősebb állítása ugyanakkor túlmutat az intézményrendszer átalakításán: Baráth értelmezésében a magyar gazdaság tartós növekedési problémái részben abból fakadnak, hogy a fejlesztéspolitika évtizedek óta nem kezeli kellő súllyal azt, hogy a gazdasági teljesítmény konkrét térségekben, eltérő infrastrukturális, társadalmi és környezeti feltételek között jön létre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×