Infostart.hu
eur:
359.29
usd:
314.56
bux:
142303.41
2026. július 15. szerda Henrik, Roland
Nyitókép: pixabay

A legtöbb diák gyalog jár iskolába

Elkészült az első iskolába járási körkép. A járvány is befolyásolja, hogy a szülők autóval viszik-e a gyereket az órákra.

A tavasszal bevezetett digitális oktatás után az új tanév már a megszokott rend szerint kezdődött el, vagyis a gyermekek visszatértek az iskolapadba. Közel fél éves szünet után az iskolába járás rutinjai még távolabbiak, mint korábban, és ebben a helyzetben a társadalomnak kihívásokat jelent és komoly figyelmet követel, hogy a diákok a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.

Az OMV friss, augusztusban készült reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a legtöbb hazai gyermek gyalog jár iskolába. A megkérdezett szülőknek több mint harmada (35 százalék) válaszolt úgy, hogy van olyan diák a családban, aki gyalog indul tanulni reggelente. A válaszadók 29 százaléka tömegközlekedéssel, 23 százaléka autóval viszi gyerekét, míg 12 százalék a kerékpáros megoldást részesíti előnyben. A fennmaradók rollert, gördeszkát, korcsolyát vagy akár robogót használnak az iskolába menet. A válaszokból az is kitűnik, hogy ezen a téren a vírus némi bizonytalanságot okoz a szülők körében, csaknem minden tizedik válaszadó azt jelezte, hogy az eljutás módját a járvány állásától teszi függővé.

A kisebb vidéki városokban, településekben magasabb azoknak az aránya (8-11 százalék), akik a vírushelyzetre kifejezetten figyelnek, s emiatt akár módosítják a gyermekek iskolai utazását. Budapesten ez az arány 5 százalék, míg a megyei jogú városokban 2 százalék.

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a gyalogos iskolába járás a vidéki nagy és kisebb városokban jellemző igazán. Ezekben a régiókban minden második szülő azt mondta, hogy van olyan gyermek a családban, amelyik reggelente így indul útnak.

A tömegközlekedés aránya a fővárosban és a vidéki kisebb településeken kiemelkedő, előbbi esetben a válaszadók 52 százaléka, utóbbiban 41 százaléka mondta azt, hogy buszra, villamosra száll. Azon gyerekek aránya, akiket autóval visznek iskolába, Budapesten (30 százalék) és a megyei jogú városokban a legmagasabb (31 százalék).

A gépjármű használatának érvei között a járványtól való félelem a negyedik helyre ugrott. Jelentősen nőtt azok aránya is, akik a forgalom veszélyességétől tartanak, s ezért viszik autóval gyermeküket iskolába. A kutatás szerint alig akad olyan család, ahol a kocsival való utazásban a nagyszülők, testvérek vagy esetleg szomszédok/barátok segítenének.

A felmérés alapján

a legtöbb gyermeknek 3-5 kilométeres ingázást kell megoldani,

csaknem minden harmadik gyerek ilyen messze lakik az iskolájától. A diákok közel harmadának kevesebb, mint 3 kilométert kell megtennie. A közoktatásban tanulók majdnem negyede 10 kilométernél is messzebbre jár naponta. Az autóval utazók többsége az iskolába vezető utat 5-30 perc között teszi meg, míg a gyermekek 2 százalékát naponta egy óránál is többet fuvarozzák szüleik.

Címlapról ajánljuk
Lemaradtunk, csak a legkorszerűbb terápiák egyharmada érhető el Magyarországon

Lemaradtunk, csak a legkorszerűbb terápiák egyharmada érhető el Magyarországon

Számos rákbetegség „megszelídíthető” egyszerű krónikus betegséggé, de Magyarországon sokszor nem elérhetők ezek a terápiák. Nyugat-Európában majdnem 500 euró jut egy főre a gyógyszerkasszából egy évben, Magyarországon nagyjából 100 euró. De nem minden pénzkérdés, sőt – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által rendezett konferencián.

Rendkívüli országgyűlési ülést hív össze a kormány

Kétnapos rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte a jövő hétre a kormány nevében Miniszterelnökséget vezető miniszter, az erről szóló dokumentum szerdán került fel az Országgyűlés honlapjára.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
Tisza-kormány: folytatódnak a személycserék, sorjáznak a szakpolitikai döntések

Tisza-kormány: folytatódnak a személycserék, sorjáznak a szakpolitikai döntések

Kedden Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában bírálta az ellenzéket, amiért az alkotmánymódosítás elleni tiltakozás után a Fidesz és a Mi Hazánk távol maradt a szavazástól, és hangsúlyozta, hogy az ország nem lehet egyetlen párt tulajdona. Az Országgyűlésben lezárták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, miközben felgyorsultak a személycserék az állami intézményeknél: teljesen megújul a MÁV igazgatósága, változások történtek a Szerencsejáték Zrt.-nél, és távozott a Creative Hungary vezetője is. Politikai vitát ígér a kormány az augusztus 20-i ünnepségek finanszírozása, miután a korábbi, 17,5 milliárd forintos szerződést felmondták, a kormány pedig a töredékéből tervezi megrendezni az eseményt. A kabinet több szakpolitikai irányt is kijelölt: év végére készülhet el az új energiastratégia, a honvédelmi miniszter az orosz befolyástól való távolodást hangsúlyozta, zajlik az uniós források gyors felhasználása. A legfontosabb döntésekről és fejleményekről szerdán is folyamatosan beszámolunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×