Sokan úgy gondolják, addig nincs értelme a fiataloknak pénzzel foglalkozniuk, amíg nem lesznek idősebbek és kezdenek el dolgozni. Pénzügyi döntéseket azonban már az iskolapadban meg kell hozniuk a fiataloknak, olyan kérdésekben, hogyan osszam be a pénzem, ha kiszemeltem egy új játékot, mire költsek okosan az iskolai büfében, később pedig dönteniük kell diákhitelről, munkavállalásról, fizetési elvárásról, megtakarításokról és még sorolhatnánk.
„A fiatalok pénzügyi oktatását nem szabad halogatni, hanem már az általános iskolában el kell kezdeni. A pénzügyekről egyáltalán nem kell azt gondolni, hogy száraz téma, vagy túl komoly egy gyereknek, hiszen a mindennapi életünk gyakorlati része. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedővel azt mutatjuk meg, hogy a pénz világát a gyerekek képesek megérteni, ismereteket szerezni és alkalmazni. Minél inkább a mindennapjaik részévé válik a téma, annál jobban átlátják majd a pénzügyi lehetőségeket és hoznak ehhez mérten okos döntéseket felnőttként” – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.
A vetélkedő szervezői összegyűjtötték azokat a pénzügyi témákat, amikről jellemzően nem beszélünk a gyerekekkel.
A szülők fizetése
Ki keres többet, ki kezeli a családi kasszát, „ki hordja a nadrágot”. Sokszor a szülők közti együttműködés kiegyensúlyozottságán is múlik, hogy tudnak-e erről beszélni a családban. Az összeadás-kivonás ismerete még nem elég ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják, miként kell kezelni a havi kiadásokat és bevételeket. Megfelelő korban ezek átbeszélésével, adott esetben a valós adatok megosztásával jó alapokat, kapaszkodót adhatunk, hogy felnőttként a maguk pénzügyeit is okosan tudják kezelni és többek között munkavállaláskor képesek legyenek mérlegelni, hogy reális-e a fizetési igényük.
Kísérletezzen-e a gyerek?
Mindenki a saját kárán tanul, így a gyerekek is. Az elvesztegetett zsebpénz azonban sok szülőt eltántorít, hiszen még magukénak érzik a gyereknek adott, általuk megkeresett pénzösszeget. A kontrollálással azonban pont a döntési képesség kialakulását és a felelősségvállalást gátolhatjuk, ezért - ésszerű keretek között - megengedhetjük a kudarcot a gyereknek.
Mi is a befektetés valójában?
A befektetést sokan egyszerűen valamilyen hasznos dolog megvásárlásaként értelmezik, mint például, ha veszek egy könyvet, az a tanulásomat, így közvetetten a karrierem előmenetelét szolgálja. A fogalmak megértéséhez hozzunk pontosabb, kevésbé elvonatkoztatott példákat!
Pénz - idő - erőforrás háromszög
A spórolást sokszor pusztán kellemetlen pénzmegvonásnak érezhetjük még felnőttként is. Amikor minimalizáljuk a költéseinket, kevésbé gondolunk arra, hogy mire gyűjtünk, sokkal inkább hogy milyen dolgokat tudnánk megvenni azonnal, és milyen élményektől esünk el ezáltal. A gyerekekben fontos tudatosítani, hogy a megvásárolt tárgy ugyan instant örömforrás lehet, ugyanakkor mérlegelni kell, hogy ebbe mennyi munkát, energiát, pénzt fektettünk és megéri-e valamit azonnal megkapni, mint gyűjteni valamire.
Miért van az osztálytársnak menőbb mobiltelefonja?
Minden szülő szeretné kikerülni ezt a kérdést, a válasz elkenésével azonban csak még nagyobb kérdőjeleket támaszthatunk a gyermekünk fejében. Adjunk kielégítő, részletes választ, és akár kérdezzünk vissza, hogy ő miként értelmezi ezt. A bank tanácsa az, hogy beszélgessünk nyíltan és tabuk nélkül!