eur:
402.67
usd:
373.01
bux:
89176.31
2025. április 1. kedd Hugó
Nyitókép: Pexels

Gyerekek és pénz - ezeket rontjuk el

Miért van az osztálytársnak menőbb mobiltelefonja? Mennyit dolgoznak a szülők egy iPhone-ért? Miért nincs pénz hónap végén pizzát rendelni? A fiatalok többsége alapvetően nyitott a pénz világának megértése iránt, sőt a digitális pénzkezelést is könnyen megtanulják, de sok családnál kerülik azokat a szituációkat, amikor komolyan kell a pénzről beszélni. A K&H Vigyázz, kész, pénz! szervezői összegyűjtötték azokat a pontokat, amelyekről érdemes lehet nyíltan és tabuk nélkül beszélgetni gyermekünkkel.

Sokan úgy gondolják, addig nincs értelme a fiataloknak pénzzel foglalkozniuk, amíg nem lesznek idősebbek és kezdenek el dolgozni. Pénzügyi döntéseket azonban már az iskolapadban meg kell hozniuk a fiataloknak, olyan kérdésekben, hogyan osszam be a pénzem, ha kiszemeltem egy új játékot, mire költsek okosan az iskolai büfében, később pedig dönteniük kell diákhitelről, munkavállalásról, fizetési elvárásról, megtakarításokról és még sorolhatnánk.

„A fiatalok pénzügyi oktatását nem szabad halogatni, hanem már az általános iskolában el kell kezdeni. A pénzügyekről egyáltalán nem kell azt gondolni, hogy száraz téma, vagy túl komoly egy gyereknek, hiszen a mindennapi életünk gyakorlati része. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedővel azt mutatjuk meg, hogy a pénz világát a gyerekek képesek megérteni, ismereteket szerezni és alkalmazni. Minél inkább a mindennapjaik részévé válik a téma, annál jobban átlátják majd a pénzügyi lehetőségeket és hoznak ehhez mérten okos döntéseket felnőttként” – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A vetélkedő szervezői összegyűjtötték azokat a pénzügyi témákat, amikről jellemzően nem beszélünk a gyerekekkel.

A szülők fizetése

Ki keres többet, ki kezeli a családi kasszát, „ki hordja a nadrágot”. Sokszor a szülők közti együttműködés kiegyensúlyozottságán is múlik, hogy tudnak-e erről beszélni a családban. Az összeadás-kivonás ismerete még nem elég ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják, miként kell kezelni a havi kiadásokat és bevételeket. Megfelelő korban ezek átbeszélésével, adott esetben a valós adatok megosztásával jó alapokat, kapaszkodót adhatunk, hogy felnőttként a maguk pénzügyeit is okosan tudják kezelni és többek között munkavállaláskor képesek legyenek mérlegelni, hogy reális-e a fizetési igényük.

Kísérletezzen-e a gyerek?

Mindenki a saját kárán tanul, így a gyerekek is. Az elvesztegetett zsebpénz azonban sok szülőt eltántorít, hiszen még magukénak érzik a gyereknek adott, általuk megkeresett pénzösszeget. A kontrollálással azonban pont a döntési képesség kialakulását és a felelősségvállalást gátolhatjuk, ezért - ésszerű keretek között - megengedhetjük a kudarcot a gyereknek.

Mi is a befektetés valójában?

A befektetést sokan egyszerűen valamilyen hasznos dolog megvásárlásaként értelmezik, mint például, ha veszek egy könyvet, az a tanulásomat, így közvetetten a karrierem előmenetelét szolgálja. A fogalmak megértéséhez hozzunk pontosabb, kevésbé elvonatkoztatott példákat!

Pénz - idő - erőforrás háromszög

A spórolást sokszor pusztán kellemetlen pénzmegvonásnak érezhetjük még felnőttként is. Amikor minimalizáljuk a költéseinket, kevésbé gondolunk arra, hogy mire gyűjtünk, sokkal inkább hogy milyen dolgokat tudnánk megvenni azonnal, és milyen élményektől esünk el ezáltal. A gyerekekben fontos tudatosítani, hogy a megvásárolt tárgy ugyan instant örömforrás lehet, ugyanakkor mérlegelni kell, hogy ebbe mennyi munkát, energiát, pénzt fektettünk és megéri-e valamit azonnal megkapni, mint gyűjteni valamire.

Miért van az osztálytársnak menőbb mobiltelefonja?

Minden szülő szeretné kikerülni ezt a kérdést, a válasz elkenésével azonban csak még nagyobb kérdőjeleket támaszthatunk a gyermekünk fejében. Adjunk kielégítő, részletes választ, és akár kérdezzünk vissza, hogy ő miként értelmezi ezt. A bank tanácsa az, hogy beszélgessünk nyíltan és tabuk nélkül!


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: európai érdek, hogy nyissuk már ki a szemünket!

Demkó Attila: európai érdek, hogy nyissuk már ki a szemünket!

Milyen titkok derültek ki az elmúlt napokban a The New York Timesból? Miért nem jó az európai vezetők stratégiája az Egyesült Államokkal és Donald Trumppal kapcsolatban? Mi az USA érdeke Oroszország kapcsán? Miért támogatják a britek ilyen erőteljesen az ukránokat? Ezekről a kérdésekről is beszélt Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Száj- és körömfájás: az állatorvos szerint a vakcinázott és a betegségen áteső állatok is időzített bombák

Csak akkor érhető el a teljes mentesség, ha már nem lesz egyetlenegy beteg vagy vakcinázott állat sem az országban – mondta az InfoRádióban Csivincsik Ágnes. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársa hozzátette: ma már nem olyan jó a szarvasmarhák ellenálló képessége, mint a hetvenes években, az újszülöttek pedig még érzékenyebbek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×