A NAK tájékoztatása szerint a szamóca fő magyarországi termőterülete Bács-Kiskun és Pest megye. Itt terem a belföldről származó szamóca mintegy fele; a két megyében mintegy 200-200 hektáron. Nagyobb termőterületek vannak még például Bács-Kiskun, Heves, Somogy, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megye egyes részein.

Az országban lévő mintegy 800 hektáros termőterület hozzávetőlegesen fele hajtatás (üvegház vagy fólia). Az évi átlagos szamócatermés 8-10 ezer tonna, ami a szabadföldi viszonyok miatt évente változó.

A szamócaimport volumene az elmúlt években mintegy 3 ezer tonna körül alakult, a főbb partnerek Spanyolország (mintegy 50 százalék) és Görögország (mintegy 25 százalék). A behozatal egész évben folyamatos, de áprilistól májusig érkezik be az áru 70 százaléka. Így összesen a magyar szamócaértékesítés 11-13 ezer tonna között alakul évente - közölte az agrárkamara.

A NAK szamóca-körképe szerint a legnagyobb termőterületeken (Bács-Kiskun és Pest megyében) a téli hideg és a tavaszi fagyok nagy kárt okoztak a szabadföldi szamócaültetvényekben. Ennek ellenére kisebb mennyiségben már a napokban megjelenik a szabadföldi szamóca a piacokon, üzletekben. Az úgynevezett hajtatott (üvegházi, fóliás) magyar szamóca, a köznyelvben (földi) epernek hívott gyümölcs, pedig már néhány hete megvásárolható - közölte a NAK.

A valódi eper egyébként fán terem, és a szamócától rendszertanilag is eltérő egységbe tartozik: az eper a Morus nemzetségbe, az eperfafélék családjába (termésének színe fehér vagy fekete), a szamóca pedig a Fragaria nemzetségbe, a rózsafélék családjába tartozik - jelzik az agrárkamarai szakértők.