A 600 fő megkérdezésével készült amerikai kutatás eredményei szerint a 20 és 64 év közötti korosztály a vásárlás során egyre nagyobb figyelmet fordít arra, hogyan és milyen körülmények közt készült a fogyasztani kívánt termék. A válaszadók elmondása szerint ennek nemcsak praktikus oka, hanem önzetlen célja is van - írja az ELTE TÁTK hírlevele.

Bár az "etikus élelmiszerek" fogalma meglehetősen rugalmas kifejezés, a kutatásban azokat az élelmiszereket sorolták ebbe a kategóriába, amelyek gyártása, forgalmazása és értékesítése a minőségi és biztonsági követelményeken túl többek között környezet- és állatvédelmi szempontoknak is megfelelnek.

A megkérdezettek 60 százaléka gondolja úgy, hogy az "etikus" ételek egészségesebbek; 58 százalékuk szerint pedig fogyasztási szempontból is biztonságosabbak. Közel felük úgy vélte a kicsi, fenntartható gazdaságokban termesztett élelmiszerek biztonságosabbak, mint a nagyobb gazdaságok által gyártott termékek, mintegy 40 százalék ugyan így vélekedett a helyben termesztett élelmiszerekről is.

Tízből négy ember ugyanakkor úgy látja, a mai termékek nem olyan jók és kevésbé biztonságosak, mint a 20 évvel ezelőtti élelmiszerek.

Az állatoknak jó-e?

A kutatás szerint a nők és a fiatal felnőttek figyelnek különösen arra, hogy az élelmiszerek megfeleljenek a morális követelményeknek, ám abban a férfiak és nők nagy része is egyet értett, hogy az "etikus" termékek fogyasztása egészségesebb és biztonságosabb, illetve jót tesz a környezetnek is.

A válaszadók 91 százaléka értett egyet azzal, az állatok jóléte is fontos kritériuma annak, hogy mit is nevezünk "etikus" terméknek. Közel 40 százalék mondta azt, hogy az állatok ketrec nélküli, közel 36 százalék számára pedig az állatok szabadtartása is fontos vagy nagyon fontos szempont. A megkérdezettek 21 százaléka válaszolta azt, hogy a vegetarianizmus fontos vagy nagyon fontos a számára, 14 százalék számára pedig a vegán életmód is meghatározó. (A vegánok egyáltalán nem esznek állati eredetű élelmiszert, és az életé más területén is kerülik az állati eredetű, például bőrből készült termékeket.).

A válaszadók 69 százaléka hajlandó többet fizetni abban az esetben, ha az élelmiszer "etikus" körülmények között készült. Akár 10 százaléknál magasabb árat is hajlandó kifizetni a férfiak 14, a nőknek pedig 10 százaléka; 1 és 10 százalék közti áremelkedést pedig a férfiak 49, míg a nők 65 százaléka tart elfogadhatónak. Azonban a férfiak 37, valamint a nők 25 százaléka számára nem ér többet az etikus termék a hagyományosnál.

Célkeresztben a magyar libák

Nincsenek konkrét adatok arra vonatkozóan, hogy a hazai fogyasztókat mennyire befolyásolják az állatvédelmi szempontok mindennapi élelmiszer vásárlásaik során, de tény, hogy Magyarországon az elmúlt években több alkalommal is felkavarta a közvéleményt az állattartással kapcsolatos etikai normák kérdése.

2009-ben egy svéd televízió készített titkos felvételeket a libák tollfosztásáról, amelyen nemcsak a hazai, de a külföldi állatvédők is felháborodtak. Szintén parázs vitát váltott ki a libák tömése is, igaz, a hazai termelők szerint a libamáj hungarikum, így, ha a libákat szakszerűen tömik, tollukat pedig megfelelően tépik, az az állat számára nem jár fájdalommal. Bár fájdalommentességet írnak elő a hazai állatvédelmi jogszabályok is, az állatvédők etikátlannak és kínzásnak tartják mindkét eljárást.