A kutatás szerint napjainkban a helyi 18 és 34 év közötti fiatalok mintegy 80 százalékának okoz nehézséget a spórolás. A korosztály képviselőinek csak 19 százaléka tudja havi jövedelme 10-25 százalékát félretenni, míg az 55 éven felüliek közel 30 százaléka volt képes - saját állítása szerint - fiatalabb korában ekkora összeget megspórolni.

A mai fiatalok a fizetésüket keveslik, az idősebbek viszont a fiatalkori fizetésükhöz viszonyított magas megélhetési költségekkel magyarázzák, hogy nem voltak képesek nagyobb összeget félretenni - számol be az ELTE TTK hírlevele.

A válaszok szerint a fiatalok, főleg a fiatal férfiak körében a már meglévő adósságok képzik a takarékoskodás egyik legnagyobb akadályát. A férfi válaszadók mintegy 28 százaléka ugyanis adósságaira hivatkozva nem spórol, míg a nőknek csak 18 százaléka magyarázza ugyanezen indokkal a takarékoskodás hiányát.

A kutatás szerint egyébként a nők azok, akik jobban tudják tartani magukat egy meghatározott költségvetéshez. Különösen nagy volt a különbség ebben a tekintetben a 35 és 54 év közötti korosztály tagjai esetében. Itt a nők 43, a férfiaknak csak 28 százaléka állította, hogy költségvetési keretein belül tud maradni.

Összességében a válaszok szerint a fiatal korosztály 76 százaléka tekinti magát pénzügyileg megbízhatónak, míg a 35-54 évesek körében ez az arány már 82, az 55 éven felüliek körében pedig 86 százalék volt.

Otthon vagy nyugdíj?

A felmérés szerint a spórolás motivációja is megváltozott az elmúlt évtizedekben, a mai fiatalok ugyanis más szempontokat tartanak szem előtt, ha félre teszik pénzüket.

A válaszok szerint az 55 éven felüliek 19 százaléka lakásra, 25 százaléka a nyugdíjas éveire spórolt, mikor a húszas éveiben járt. Ezzel szemben a fiatal felnőttek jelentős része még korainak tartja, hogy a nyugdíjra gondoljon, így a mai 18-34 évesek 23 százaléka, a 35-54 évesek 25 százaléka kizárólag leendő otthonára gyűjt.

Van egy szellemes megfogalmazás az idősebb korosztály "emlékezetével" kapcsolatban. Valahogy így hangzik: rengeteg hernyó emlékszik úgy, miután pillangókét kikerült a bábból, hogy valójában kiskorában gyönyörű kis pillangó volt - reagált a kutatási eredményekre Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékán-helyettese.

A szakértő szerint nem ritka eset, hogy az emlékezetünk nagyon súlyosan megcsal bennünket, és egészen más értékekre, attitűdökre, cselekedetekre emlékszünk idősebb korunkban, mint amilyen értékek vezéreltek bennünket tizenévesként, és mint amilyen cselekedetek dokumentálhatók az ifjú korunkból. Mint mondta, ez egy jellegzetes "Bezzeg a mi időnkben"" jellegű megjegyzés, amely jó szándékú és őszinte ugyan, de mégis csak önámítás.