"Amikor egyesek értesültek arról, hogy 2003 nyarán sokan meghaltak Franciaországban a rendkívüli hőség miatt, már tudták: az amerikai piacon szeretni fogják ennek az évnek a borait." A Cos d'Estournel technikai vezetője, Dominique Arangoits ilyen fekete humorral vázolta a Gundel étteremben megtartott szakmai kóstoló közönségének az időjárás és az évjárat minősége közötti szoros kapcsolatot.

Az igazi gazda

Mindez persze nem volt újdonság a 9 pohár mögül figyelő kóstolók számára, ám az mégsem szokványos Magyarországon, hogy a borok jellemzése minden évjárat esetében egy részletes időjárás-jelentéssel kezdődött. A Hétszőlő 5 puttonyos aszúinak 9 évjáratát bemutató Kovács Tibor ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy "az időjárás a gazda mindenütt."

A vertikális, tehát az egymást követő évek borait felvonultató kóstoló a bordeaux-i tételek 2008-as évjáratával kezdődött, majd elcsordogáltunk 2000-ig. A hazai közönség számára az egyes borok élvezete mellett nagy élményt jelentett megtapasztalni, hogy egy pincészet boraiban az azonos stílus és karakter mellett miként figyelhetők meg az eltérő évjárati hatások.

Sokkhatás

A vendégek jó része elájult a gyönyörtől, de akadtak olyanok is, akik bizonyítva látták, miért nem érdemes Bordeaux nagyon drága borait megvásárolni. A közepesnek számító 2004-es évjárat egyetlen Cos d'Estournel palackja Magyarországon 30 ezer forintba kerül...

Bordeaux csúcsborai a világ tehetős borisszái körében igen kedveltek, még a palackonként 500, vagy akár 1000 euróba kerülő nedűkért is nagy a sorban állás, sőt, ezekért csak igazán! A 20-30 ezer forintos Cos d'Estournel innen nézve nem is olyan drága, még akkor sem, ha Bordeaux csúcsévének, 2005-nek egy palack Cos-bora 50 ezer forintnak megfelelő pénzbe kerül...

Roppant fölösleges ilyenkor arra gondolni, hogy a magyar borkedvelők többsége maximum 800 forintot ad egy palackért, de a lelkes borrajongók sem sokszor perkálnak ki 2-3000 forintnál többet szerelmük 7 és fél deciliteres tárgyáért. Nem teljesen meglepő ugyanakkor, hogy a tokaji Hétszőlő Szőlőbirtok és a Cos d'Estournel ünnepi kóstolójának vendégei közül néhányan a méregdrága francia borok árazását (is) piszkálgatták. Bárki bármit gondol minderről, teljesen hiábavaló a számolgatás: Bordeaux egyes borai nagyon magas áron keltek és kelnek el, ezt még a világháborúk és a gazdasági világválságok sem befolyásolják.

Borünnep

Nem törődve az ünneprontókkal, térjünk rá a nagyszerű borok ismertetésére. Most három bordeaux-iról lesz szó, a teljes sort más alkalommal ismertetjük. A bemutatóról itt és itt is fontos információk olvashatók.

Igazodva a régi, ám teljesen alaptalan babonához, miszerint a páratlan évjáratok borai az igazán jók, a kóstoló számos résztvevőjéhez hasonlóan e sorok írójának is a 2005-2003-2001 trió tetszett a leginkább. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy valóban határozottan megmutatkozott az évjárati különbségek mellett a kilenc bor egységes karaktere: mineralitás, komplexitás, a fiatalabbaknál nem zavaró tannin- és savhangsúly (az analitika ugyanakkor a legtöbb évjáratban 4,8 és 5,4 gramm/liter savat mutat, vagyis a magyarországi értékrend szerint inkább lágyságot!), az idősebb borok mind harmonikusak, gazdag és rétegzett íz- és illatvilággal kényeztetik a kóstolót.

Mennyei harmónia

A harmónia egyik kulcsa, hogy a már említett homogén savtartalom mellé szintén moderált alkoholtartalom párosul: a kilenc évjárat mindegyikének alkoholja a 12,85 és 13,85 százalékos szint közötti. Hét évjárat esetében - 2002-től folyamatosan - a borok alkoholtartalma 13,4 és 13,85 százalék közötti.

A kiválasztott 3 évjárat mindegyike valamilyen szempontból szélsőséges: 2005-öt tartják az elmúlt időszak legjobbjának, ennek megfelelően a legdrágább is, 2003 a már jelzettnek megfelelően "hőgutás" évjárat, 2001-ben pedig túl sok lett a termés, ezért a szokásosnál kevesebb palackot sikerült megtölteni a pincészet első számú borából, amelynek címkéjén a cég neve, vagyis a Cos d'Estournel szerepel. (Jobb években a főbor mennyisége 200-240 ezer palack.)A 2005-ös évjárat azért van ekkora becsben, mert abban az évben a szőlő szempontjából tökéletesen alakult az időjárás. Akkor és annyi eső esett, amennyire éppen szükség volt, és a hőmérséklet is többnyire optimálisan alakult. Érdemes figyelni a csúcsév csúcsborának esetében az analitikára is: az alkohol 13,85 százalék, a sav 5,1 gramm/liter. A túl melegnek kikiáltott 2003-as évben, amikor a papírforma szerint magas alkohol és nagyon kevés sav következne, ehhez képest az alkohol 13,35 százalék, a sav 4,8 gramm/liter.

Emelkedő árfolyam

A 2005-ösről még annyi: az amerikai Wine Spectator magazin a maximális 100-ból 98 pontra értékeli, ára az Egyesült Államokban már vastagon 200 dollár fölött jár.

2001 azért lóg ki lefelé, mert jóval kevesebb a főbor, ami viszont átment a rostán, az igen finom, hangsúlyosan gyümölcsös, a mineralitással együtt fűszeresség is érződik, illat és íz nagyon összetett, gazdag és rétegzett.

Két Grand Cru találkozása... - így nevezték a szervezők a Gundel dísztermében celebrált ünnepélyes eseményt. Valóban két hatalmas, kiemelkedő borokat produkáló termőterület találkozott, hiszen a bordeaux-i borok után a Hétszőlő 5 puttonyos aszúi következtek.

Tokaj nagysága

A tokaji birtokot a tulajdonosváltás után is irányító Kovács Tibor szintén alapos meteorológiai jegyzőkönyveket ismertetett minden megkóstolt aszú mellé. Nehéz kiemelni egy ilyen sorból egyes tételeket, ám most szükséges, mivel a teljes lista ismertetésére majd a következő cikkben kerül sor. Három aszú (2003, 2001, 2000) kimagaslott, különösen a 2001-es évjárat izgalmas.

Mint a birtokigazgató emlékeztetett rá, 2001. szeptember 3-án a hegyaljai gyerekek nagykabátban bandukoltak iskoláik felé, mindez pedig nem sok jóval kecsegtetett az aszúk szempontjából. Sok helyen nem is lett aszú, "a Hétszőlőnél azonban a nehéz évek a jó évek" - állapította meg Kovács Tibor, egyetértve azokkal a kóstolókkal, akik dicsérték a 2001-es 5 puttonyost. A jegyzeteimben visszakeresve többek között ezt találtam: csúcs illat, kivételes harmónia...

Elismerő szavak a savakról

A harmóniáról még annyit, hogy a 2001-esben a nehéz (értsd: igen rossz) év ellenére az egyik legmagasabb alkoholtartalmat találjuk (11,57 százalék), amelyhez még a Hétszőlő esetében is kissé átlag alatti, 8,1 gramm/literes sav társul. Összehasonlításul: számos tokaji aszú esetében a savtartalom rovatban 10 fölötti, nem ritkán 12 körüli érték található. Nem véletlen, hogy a birtokigazgató a kóstoló kapcsán arról is beszélt: a Hétszőlő dűlő aszúinak egyik nagy értéke a jól ihatóság.

A tulajdonosváltásról Kovács Tibor nyilatkozott az InfoRádió Hordóminta magazinjának augusztus 5-i adásában, az interjút itt meghallgathatja.