Címke: covid-19 (751 cikk)

Jellemzően elszigetelt államok, főként apró szigetek olyan szerencsések, hogy nem igazán tapasztalták meg, mit tesz a koronavírus az emberekkel, a pandémia világgazdasági következményei azonban rájuk is kihatnak.

A maszkviselés és a távolságtartás szabályainak fontosságára hívja fel a figyelmet egy friss kutatás eredménye.

Az ország vadrezervátumaiban nem jut pénz az állatok etetésére, így az állomány egy részét inkább kivégzik, mint hogy éhen kelljen halniuk a vadaknak.

A koronavírus terjedésének elfojtásában legjobban teljesítő országok februárig vagy még annál is tovább várnak az oltások beadásával.

Romsics Ignác történész egyelőre úgy látja, nem tud vetekedni a koronavíurs-járvány hatása azzal, amiilyen változást az újkori pestisjárványok elértek: ezek nemcsak a higiénia és az orvoslás terén hoztak forradalmi újításokat, hanem a kora kapitalizmus kialakulásában is szerepet játszottak.

A közösségi oldaltól származó anonimizált, az utazásokról árulkodó adatok segíthetnek megtalálni azokat a helyeket, amelyeken már jelen van a vírus anélkül, hogy arról a helyi közegészségügyi szervek tudnának – állítja egy ausztrál kutatás.

A két gyógyszert intenzív terápiában részesülő betegek kezelésében kezdik el alkalmazni Nagy-Britanniában, a klinikai tesztek tanúsága szerint 24 százalékkal csökkenhet a betegség halálozásának esélye, ha a súlyos állapotú fertőzöttek megkapják a szereket.

Az Egyesült Királyságban amellett, hogy a koronavírus elleni oltások második adagjának beadási időpontját a kitolják az ajánlott legfeljebb hat héthez képest, a különböző gyártóktól származó vakcinák "keverését" is engedélyezik - itt a magyarázat, miért tesznek így.

Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC adatai szerint még így is nagyon ritka annak előfordulása: egymillió emberből mindössze tizenegyet érint.

A britek példája ragadós: már a dánok és a németek is azt fontolgatják, hogy az ajánláshoz képest késleltetve adják be a Pfizer vakcinájának második dózisát.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálatában részt vevő tisztviselőket váró távol-keleti országban nagy hangsúlyt fektetnek továbbra is a vírus eredetéről szóló narratíva megváltoztatására.

Növekvő türelmetlenség kíséri az oltások elosztását és a vakcinázás sokak szerinti lassú ütemét az Európai Unióban. Immár napirendre került a miértek és felelősök keresése is.

Hihetetlenül aggasztónak nevezte Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a SARS-CoV-2 közelmúltban megjelent dél-afrikai variánsát: a kutatók ezzel szemben egyelőre nyugalomra intenek és igyekszenek minél többet kideríteni az új törzsről és annak az immunizáció hatékonyságára gyakorolt esetleges hatásáról.

A Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca oltásai is kaptak már használati engedélyt: az emberek azt várják az oltóanyagtól, hogy mindennapjaikat a régi kerékvágásba terelje vissza, de a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ne az esetszámok változása alapján ítéljük meg a hatékonyságot.

Izrael és a britek az élen járnak, míg a francia és holland immunizáció lassan halad. Mi az Európai Unió országai között a középmezőnybe tartozunk.

A maszkviselést a pandémia második évében is tanulnunk kell még, habár a kezdeti időkhöz képest sokat fejlődött az, ahogyan és amilyen gyakran megfelelő eszközzel védjük magunkat és másokat a koronavírustól.

Szezonuk nagy része elmaradt, a karácsonyi műsorokat sem tudták bemutatni a hazai cirkuszok. Az év főként azokat terhelte meg, akiknek állatokat is el kell tartaniuk.

A koronavírus-járvány elmúlt egy évére visszatekintve a kutatók azon töprengenek, vajon volt-e olyan pillanat, amelyben beavatkozva megállíthatták volna a járványt, illetve azzal is foglalkoznak, mit tanulhatunk annak eddigi történetéből.

Az elefánt-menedékhelyeken nemcsak a turisták látogatásai, hanem az ebből eredő bevételek is elmaradtak: egy állat akár 200 kilogrammnyi ételt is elfogyaszt egy nap, amit kölcsönökből kell most finanszírozniuk a fenntartóknak.

Szilveszter napján lett egy éve, hogy Kína jelentette a WHO-nak az első koronavírusos eseteket: akkoriban ismeretlen eredetű tüdőgyulladésként aposztrofálták a fertőzést, amelynek működését még ma sem értjük teljesen.