eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
A páciensek segítője az új koronavírus elleni vakcinák beadására a német fővárosban másodikként kialakított oltóközpontban, a berlini Erika Hess jégcsarnokban 2021. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Kay Nietfeld

Feszült a légkör az EU-oltóanyagok lassúsága miatt, Brüsszel a gyártókra mutat

Továbbra is zömében szemrehányások érkeznek Brüsszelbe az EU-szinten rendelt oltóanyagok egyelőre csekély elterjedése miatt. Az Európai Parlament kedden két órán át faggatta a testület felelősét. Elítélően nyilatkozott Szijjártó Péter is.

Sandra Gallina, az Európai Bizottság közegészségügyi főigazgatóságának a vezetője a parlamenti meghallgatáson azzal érvelt, hogy a bizottsági beszerzések volumenét mindenkor behatárolta a gyártók aktuális kapacitása. Szavai szerint ez utóbbiak

kezdetben eleve későbbi határidőre akarták bevállalni a lekötött mennyiség szállítását, mint amire végül sor került.

Mindenesetre az EU mindenkor pont annyit adagot kötött le induló szerződéseiben, amennyit akkor a gyártók készek voltak bevállalni.

Gallina az Európai Parlament környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági szakbizottságában állta két órán át a képviselők kérdéseit. A hangulatot azzal is igyekezte csitítani, hogy hangsúlyozta: ami a megrendelt, hivatalosan is elfogadott és leszállítás alatt álló eddigi vakcinamennyiséget illeti, 760 millió adag már így is biztosított, ez 360 millió EU-polgár beoltásához elegendő. Azután, hogy kedden az AstraZeneca is engedélyért folyamodott az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA), ennek várható megkapása után további 400 millió adag EU-értékesítése válik majd lehetővé.

A bizottsági főigazgató szerint „a tagállamok kezdettől fogva tudták”, hogy lehetetlen lesz az engedélyek megszületése után azonnal emberek millióit beoltani, részint, mert a gyártók képtelen egyszerre ennyit kibocsájtani, részint mert a helyi bonyolítás is időt igényel. Mint fogalmazott, ezért is szorgalmazták a nemzeti hatóságokat, hogy hozzanak létre prioritási sorrendet, amely mentén a fokozatosan érkező dózisok elosztását meg lehet kezdeni.

A parlamenti vitában több képviselő is utalt az amerikai és a brit példákra, ahol láthatóan gyorsabban eredményt értek el az engedélyeztetésben és a beoltás megkezdésében. (Csütörtökön egyébként ugyanezen az alapon bírálta a bizottsági terítés lassúságát Szijjártó Péter külügyminiszter is egy budapesti sajtóértekezleten. Szijjártó „botrányosnak” nevezte az oltóanyagok szerinte lassú beszerzését, és utalt a brit, amerikai és izraeli példákra, ahogy úgymond „viharos sebességgel” folyik az emberek beoltása.)

Sandra Gallina az EP-képviselőktől kapott észrevételekre válaszul azzal érvelt, hogy

szerinte éppen a tagországok kérték, hogy ne alkalmazzák a vakcinák majdani engedélyezésekor a gyorsított eljárást,

hanem a biztonság legyen az elsődleges. Az ettől eltérő brit vagy amerikai gyakorlat valóban eredményezett néhány nap előnyt az ottani oltóanyag beszerzésében és eljuttatásában, de azt is látni kell, hogy a gyorsított eljárással bevezetett gyógyszerek esetleges későbbi problémái minden esetben az engedélyező és átvevő hatóságokat és kormányokat terhelné. Az EU által kötött szerződések értelmében azonban

a teljes jogi és anyagi felelősség a gyártókat illeti.

A bizottsági főigazgató kitért azokra az értesülésekre is, amelyek szerint egyes tagállamok – a leggyakrabban emlegetett példa egy állítólagos 30 millió dózisú német beszerzés – a közös vásárlást megkerülve léptek kapcsolatba ugyanazokkal a gyártókkal, amelyekkel a Bizottság is tárgyalt. Gallina szerint a brüsszeli testületnek nincs tudomása ilyen párhuzamos beszerzési manőverekről, de még ha történt volna is ilyen, esetükben a tényleges szállításra csak a közösségi megrendelés teljesítése után kerülhet sor.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×