0 °C
Nem valószínű, hogy a koronavírus-járvány olyan jelentős társadalmi változásokat mozdít elő, mint amilyenek a kora újkori pestis után megvalósultak, de annyi bizonyos, hogy a jelenleg felerősödő tendenciák – köztük a környezetvédelem, otthoni munkavégzés vagy a digitális oktatás – részben vagy egészében velünk maradnak – vélekedett az InfoRádiónak adott interjújában Romsics Ignác történész.
A történész a járvány aktuális adataiból, mivel azokról épp annyit tud, mint egy átlagos állampolgár, nem von le messzemenő következtetéseket, de ezt az sem teszi lehetővé, hogy jelenleg még a pandémia közepén járunk, nincsen perspektívánk megítélni azt.
"Akkor lehet általánosabb érvényű kijelentéseket tenni a koronavírus-járvánnyal kapcsolatosan, ha majd vége lesz"
– fogalmaz a történész.
"Akkor össze lehet hasonlítani az újkori és a középkori pestisjárványokkal, az 1918-19-es spanyolnáthával vagy más, az emberiséget történelme során pusztító sok járvány valamelyikével" –vélekedik.
Várnunk kell az értékeléssel
Ahhoz, hogy pontos képet alakíthassunk majd ki az új koronavírus-járvány valódi jelentőségéről, végleges halálozási adatok szükségesek, melyek a pandémia lezárultáig természetesen nem állnak rendelkezésre. A spanyolnátha-járvány adatairól Romsics Ignác elmondta: becslések szerint Európában kétmillió életet követelt, a világon pedig húszmillióan haltak bele – ez magasabb szám még az első világháború halálos áldozataiénál is.
"A spanyolnátha-járvány óriási veszteséggel járt, ami valahogyan kiesett történelmi emlékezetünkből, csak a mostani járvány hozza vissza azt"
- fogalmazott a szakember. Meglátása szerint bár a koronavírus-járvány mostani számadatai egyelőre nem utalnak ilyen magas halálozásra, még nem tudhatjuk, hogy valóban sikerül-e az oltással olyan szintre visszaszorítani ezt a betegséget, mint amilyenre az influenzát sikerült.
A pestis sokat változtatott
A pestisjárványok közül az utolsó, 1720-as évekbeli összességében 4-5 millió ember életét követelte, és hatalmas változásokat indított el a társadalomban, Kitörése idején karantén, távolságtartás vagy határzár helyett még füstöléssel védekeztek a megbetegedések ellen: éppen ez
a járvány volt az oka egy nagy egészségügyi forradalomnak,
amelynek részeként a jogászok és teológusok képzése után az orvosok egyetemi képzése is nagyon komollyá vált.
Ennek hatására Romsics Ignác összefoglalója szerint a XVIII-XIX. században kialakult a körorvosi rendszer, a köztisztasági rendszer, a csatornázás és a városok tiszta ivóvízzel való ellátása.
"A kora újkortól kezdődően végbement fejlődése hatására az átlagéletkor kitolódott, a termékenységi mutatók sokat javultak. Az elmúlt száz évben olyan mértékű népességrobbanás következett be, amely példátlan a világtörténelemben: 1900-ban 1,6 milliárdan éltek a Földön, ma pedig már hétmilliárdan. Ezt megelőzően évszázadokon keresztül alig nőtt az emberiség létszáma" – mutatott rá a változások egyik aspektusára a történész. Ezzel párhuzamosan az orvosok száma és a védekezés lehetőségei is egyre inkább javultak,
remélhetőleg ezáltal a tudomány most győzedelmeskedik a járvány fölött.
"Aztán majd jön egy újabb járvány, mert ezek az események periodikusan ismétlődnek. Az emberiség mindig új kihívással szembesül, a feladat az, hogy ezeket valahogy legyőzze, megoldja, és ezt eddig mindig meg is tette. Én optimista vagyok, bízom abban, hogy a koronavírust is legyőzi egy-két éven belül" –- mondta Romsics Ignác.
A trendek erősödhetnek
A pestisjárványoknak ugyanakkor volt egy másik, fontos társadalmi következménye is: a rengeteg halálozás hatására felértékelődött a munkaerő értéke, sokkal előnyösebb feltételek mellett köthettek a jobbágyok, parasztok megállapodást földesuraikkal, mint korábban. Nyugat-Európában a robotot felváltotta a pénzjáradék és a szerződéses viszony: ez
jelentősen hozzájárult a korai kapitalizmus kialakulásához,
társadalmi hatása így igen jelentős volt.
"Hogy a mostani járványnak lesznek-e ilyen hatásai, azt biztosra nem tudom megmondani, de ilyen nagy hatással nem fog talán járni. Az online vásárlás, a digitális oktatás, az otthoni munka és a környezetvédelem fontosságának jelentősége biztosan nő, de hogy örökre maszkot hordanánk, leszoknánk a kézfogásról vagy a globalizációval szemben a nemzeti autarkia erősödne meg, azt valószínűtlennek tartom" – mondta Romsics Ignác az InfoRádióban. Véleménye szerint az új koronavírus inkább a meglevő tendenciákat erősíti fel.
