Infostart.hu
eur:
380.77
usd:
326.31
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Háttér-homályosítással készített képen egy védőmaszkos nő sétál esernyővel Tajpejben 2020. április 23-án, a koronavírus-járvány idején.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo

A koronavírus-fertőzések több mint felét tünetmentes hordozók okozhatják

A maszkviselés és a távolságtartás szabályainak fontosságára hívja fel a figyelmet egy friss kutatás eredménye.

A friss megfertőződések mintegy 59 százalékánál olyanok adták tovább a vírust, akik tünetmentesen hordozzák – számol be az amerikai járványügyi központ, a CDC kutatói által készített felmérés. A fertőzést 35 százalékban olyan emberek adják át, akik még preszimptomatikus állapotban vannak, azaz később mutatnak tüneteket, 24 százalékért viszont olyanok felelősek, akiknél később sem okoz semmilyen panaszt a fertőzés.

Jay C. Butler, a CDC igazgatóhelyettese a The Washington Postban úgy nyilatkozott:

a koronavírus-járvány terjedésének kontrollálásához a tünetmentes, de potenciálisan fertőző vírushordozókra is oda kell figyelni.

"A járvány közösségi terjedését mérsékelő eszközöket széles körben kell használni annak érdekében, hogy lelassíthassuk a SARS-CoV-2 terjedését addig, amíg nagy mennyiségben rendelkezésre nem állnak az oltóanyagok" – mondta az igazgatóhelyettes.

A korábbinál könnyebben terjedő variánsok megjelenésének köszönhetően még nagyobb jelentősége lehet a felismerésnek, amely a korábbi feltételezéseket megerősítő módon mutatja be a tünetmentesek által terjesztett megbetegedések számának arányát.

A koronavírus terjedésében számos faktor játszik szerepet, a kutatók számításaikhoz ugyanakkor egy meglehetősen egyszerű módszert alkalmaztak. A matematikai modellben a betegség fertőző időszakának hossza és a tüneteket soha nem produkáló fertőzöttek aránya is változóként szerepelt, a kutatókat meg is lepte, hogy milyen konzisztens módon mutat magas arányt a modell annak ellenére, hogy a fertőzőnek vélt időszakot négy, öt és hat napban is megadták a különböző kalkulációkhoz.

A felmérést kritizálják is: Muge Cevik, a Saint Andrews-i Egyetem fertőző betegségekre specializálódott szakérője szerint ugyanis a konszenzus szerint a tünetmentes Covid-fertőzöttek

relatív fertőzősége a tünetes betegekhez képest 35 százalék,

míg a CDC modellje 75 százalékkal kalkulált. Butler szerint ez a magasabb szám saját elemzéseik eredménye, amelyek ellenőrzött és kiadás előtti kutatási eredményekből táplálkoznak.

Cevik szerint az sem mindegy, milyen környezetben történnek a megfertőződések, mivel a tünetmentes átadásnak véleménye szerint otthonainkban és a hosszú távú kezelést biztosító ellátóintézményekben lehet a legnagyobb szerepe.

Az, hogy a jelenleg elérhető koronavírus elleni oltások megakadályozzák-e a megfertőződést, egyelőre nem teljesen tiszta. Butler szerint a vakcina hatása a tünetmentes megfertőződésekre meglehetősen korlátozott. Az mRNS-vakcinák klinikai vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az oltások hatékonyak a tünetes megbetegedések megelőzésében, de ezek a kísérletek nem foglalkoztak azzal, hogy az oltottak megfertőződhetnek-e.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×