Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Közös zászlólengetés a 27. Sziget fesztiválon az óbudai Hajógyári-szigeten 2019. augusztus 10-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Fegyházat kér az ügyészség a Szigeten elfogott holland dílerekre

Kisbusszal hozták a drogot és szinte nyíltan árusították.

A páros egyik tagja, egy 23 éves férfi Hollandiában nagykereskedelmi mennyiségű marihuánát és extasy tablettát szerzett be. Ezután rávette 22 éves ismerősét, hogy utazzon vele Magyarországra és segítsen értékesíteni a kábítószert Budapesten, a Sziget Fesztiválon - közölte a Fővárosi Főügyészség.

A vádlottak a marihuánából kész cigarettákat sodortak, amelyeket műanyag fiolákba és tasakokba csomagoltak, miként a tablettákat is. Több ezer színes árlistát is nyomtattak, amelyen feltüntették a 23 éves férfi telefonszámát.

A két holland állampolgár tavaly augusztus 4-én érkezett a Szigetre. A drogot a 22 éves férfi sátrában és a központi értékmegőrzőben helyezték el. Megkezdték a kereskedést, de

a fesztivál biztonsági szolgálata hamarosan felfigyelt a tevékenységükre, amelyet félbeszakított és értesítette a rendőrséget.

A lefoglalt kábítószer a jelentős mennyiség alsó határát több mint ötvenszeresen haladta meg - hangsúlyozta a főügyészség. A két férfi ellen társtettesként, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt emeltek vádat a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyészség arra az esetre, ha a letartóztatásban lévő vádlottak beismerik bűnösségüket és lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról, azt indítványozta, hogy a bíróság ítélje az egyik férfit tíz, a másikat nyolc év fegyházra, és ugyanennyi időre utasítsa ki őket Magyarország területéről. A bűncselekmény akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető - jelezték.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×