Infostart.hu
eur:
358.57
usd:
313.5
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Megkezdődött a bundabotrány tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon szerdán megtartották az első tárgyalást K. Zoltán és 16 társa ügyében, akiket labdarúgó-mérkőzések eredményének jogosulatlan befolyásolása miatt vesztegetéssel és kötelességszegéssel vádolnak.

A bundabotrány bírósági eljárásának első felvonásában az egykori REAC-játékosok, valamint A. Zoltán korábbi vezetőedző volt érintett.

Egy vádlott és egy ügyvéd késése miatt a tárgyalás a tervezett 8.30 órához képest egy órával később kezdődött jelentős médiaérdeklődés mellett. A tanácsvezető bíró, Keviczki István elmondta, hogy K. Zoltán és L. Mátyás ügyvédei indítványt nyújtottak be a bundaügy különböző szálainak egyesítése érdekében. Azt kívánják elérni, hogy az ügyet ne több különböző perben tárgyalják, hanem a négy szálat vonják össze, és egy közös perben kezdődjön a bírósági eljárás érdemi része. Ha ezt az egyesítési indítványt a bíróság a közeljövőben elfogadja, akkor megszűnik a jelenlegi per, amely szerdán kezdődött.

Emiatt az első napon csak a vádismertetésre, a személyi adatok felvételére és a vádlottak megnyilatkoztatására került sor, de az érdemi részbe, a vádlottak meghallgatásába ezúttal nem kezdtek bele.

Az ügyész felolvasta a vádiratot, amelyből kiderült, hogy a rákospalotai klub egykori játékosaira és edzőjére felfüggesztett börtönbüntetést és vagyonelkobzást kért a Központi Nyomozó Főügyészség.

Az adminisztratív procedúra végén Keviczki István megismételte, hogy az egyesítés iránti kérelem elbírálásától függ ennek az eljárásnak a további menete. Ha folytatják ezt a szálat, akkor a következő tárgyalási napon a vádlottak meghallgatásával folytatódik a per.

Az első, már lezárult nyomozás után 45 terhelttel szemben 32 különböző mérkőzéssel kapcsolatban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a nemzetközi bundabotrány magyarországi vonatkozásában május 23-án.

Az ügyben érintett 45 vádlott között vannak korábbi és aktív futballisták, játékvezetők, klubtulajdonos, futballmenedzser és edző is. A vádiratban a manipulált meccsek között szerepel két utánpótlás- és egy felnőtt válogatott találkozó, 11 magyar, három finn, egy olasz első osztályú mérkőzés, két Magyar Kupa- és öt Ligakupa-összecsapás, négy magyar U19-es mérkőzés, két klubcsapatok közötti nemzetközi felkészülési mérkőzés, valamint egy megyei első osztályú találkozó.

A KNYF négy részre elkülönítve tette meg a vádemelést, melynek első része a REAC jogosulatlanul befolyásolt hét mérkőzését foglalja magában, ennek tárgyalása kezdődött meg szerdán a Fővárosi Törvényszéken. A REAC-cal kapcsolatos eljárásban K. Zoltánt és L. Mátyást "gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés vétségével", a csapat korábbi játékosait, S. Balázst, H. Gábort, K. Vincét, Cs. Gergő Attilát, E. Károlyt, K. Balázst, K. Andrást, V. Zoltán Pétert, S. Tamást, Ny. Krisztiánt, P. Tibor Lászlót, T. Gábort, F. Balázst és P. Olivért "gazdálkodó szervezet dolgozója által kötelességszegéssel - egyes vádlottaknál üzletszerűen - elkövetett vesztegetés bűntettével", A. Zoltánt pedig "gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével" vádolják.

Kutasi Róbert, a REAC igazgatója azt követően lett öngyilkos tavaly márciusban, hogy a klub hat korábbi és akkori labdarúgóját - nyolc mérkőzés manipulálásának gyanúja miatt - őrizetbe vették a KNYF munkatársai.

Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×