Kifejtették: az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,4 Celsius-fok volt, ami jelentős elmozdulást jelent a sokéves (1981 és 2010 közötti), 0 fok körüli normálértékhez viszonyítva. Január elején és végén egy-egy hét erejéig országszerte kifejezetten hideg idő uralkodott, a januári átlaghőmérséklet mínusz 1 fok volt, ami megfelel a sokéves átlagnak. Ezt leszámítva viszont a február és a december is különösen enyhe volt. Az első téli hónap átlaghőmérséklete is 2,3 fokkal meghaladta a sokéves átlagot.

A téli időszakban a legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 18,5 fokot január 23-án mérték a Nógrád megyei Mihálygergén. Az évszak legmagasabb hőmérsékletét, 19,6 fokot február 22-én Verpeléten regisztrálták.

A decemberi időjárást alapvetően borongós, párás, ködös időjárás jellemezte, az elő-előforduló ködszitálások ellenére az év utolsó hónapja meglehetősen száraznak bizonyult. Az újév hozta meg "a sokak által karácsony táján várva várt havat". Először csak a Dunántúlon, majd a keletebbre fekvő területeken is megjelent a hótakaró. Január 8-tól viszont megkezdődött az enyhülés, január 13-ra országszerte el is olvadt a hó. Január 23-ig csak a magasabban fekvő területeken volt havazás. Ekkor viszont országos havazás kezdődött, de - mint felidézték - a lehullott hó már másnapra olvadni kezdett. Január végére fokozatosan az északkeleti tájakra szorult vissza a tél. A február enyhe és rendkívül csapadékos időt hozott esővel, záporokkal.

Országos átlagban decemberben kevesebb (tizenegy helyett csak hét), a másik két téli hónapban viszont több csapadékos napot regisztráltak. Januárban tíz helyett tizenöt, februárban a szokásos kilenc helyett idén tizenhét csapadékos nap volt.

Ezzel együtt télen összességében csaknem 40 százalékkal több csapadék hullott, mint a sokéves átlag, de - mint megjegyezték - ennek havi eloszlása eltérő volt. Decemberben például mindössze 5,7 milliméter csapadékot regisztráltak, ami az országos átlagnak csak mintegy 12,3 százaléka. Januárban viszont a normálnál 76,5 százalékkal több eső esett. "Igazán csapadékosnak" pedig az "egyébként legszárazabb hónapunk, a február bizonyult". Az utolsó téli hónapban a megszokott mennyiségnek majdnem háromszorosa (292,7 százalék) hullott. A legtöbb csapadék - országos átlagban 13,7 milliméter - a tél utolsó napján, február 29-én hullott. A három hónap csapadékösszege 156,2 milliméter volt, ami mintegy 39 százalékkal haladja meg az 1981 és 2010 közötti telek átlagát - tették hozzá.

A meteorológiai szolgálat évszakos összesítésében kitért arra is, hogy idén decemberben az ilyenkor szokásos öt nappal ellentétben egyáltalán nem volt havas nap. Januárban viszont hat nap helyett tíz napon hullott hó. Februárban a havas napok száma szintén a normál alatt maradt, a szokásos hat nap helyett csak két napon regisztráltak havazást.

A várható időjárásról azt írták: változékony, csapadékos és enyhe napokra kell készülni. A következő bő egy hétben szinte minden nap lehet több-kevesebb esőre számítani, csütörtökön és pénteken a magasabban fekvő helyeken havas eső, hó is hullhat. Mindezek ellenére a hőmérséklet az átlag felett alakul: az éjszakák többnyire fagymentesek lesznek, napközben pedig rendszerint 10 fok körüli vagy afeletti értékek várhatók.

Az átlagosnál melegebb és csapadékosabb időjárás előreláthatóan március második feléig kitart - írta a meteorológiai szolgálat.