Az ostorozás problematikája régóta húzódó ügy nem csak Magyarországon, hanem egész Európában - mutatott rá Pécsi István, a Kincsem Nemzeti Kft. ügyvezető igazgatója.

"Hosszú évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül ez alapvetően nem volt probléma, sőt, nemhogy az ostorozás, de a galoppon sokáig még az erős sarkantyúzás is elvárt dolog volt. Az 1800-as években például megtapsolták azokat a zsokékat, akik olyan lóval jöttek vissza, akiknek vérzett az oldala a sarkantyúzástól" - jelezte az ügyvezető igazgató. A világ azonban, mint hozzátette, teljesen más irányt vett húsz éve.

"Amikor október elsején ügyvezető lettem, az egyik legfőbb célkitűzésem az volt: olyan lóversenyt szeretnék, amiben mindenki tökéletesen érzi magát, kiemelten gondolok a lovakra" - fogalmazott Pécsi István. Elmondta, hogy a lovak mentális és fizikális egészségének megtartására szeretne messzemenően törekedni, vagyis olyan tréning és versenyfeltételeket teremteni számukra, amiben nagyon jól érzik majd magukat.

Beszámolt arról, hogy az ostor kérdésében Magyarországon nagyjából tíz éve elindult egy folyamat, amivel már egyszer utat mutattunk Európának. Akkor született ugyanis döntés az ostorozás visszafogásáról a galopp versenylovaknál, a legfiatalabb korosztálynál, tehát a kétéveseknél , ahol egyébként a legtöbb probléma van a lovakkal.

"Azóta lényegében tökéletesen működik az ostormentes versenyzés. Már van tehát egy olyan tízéves tesztüzemünk, amely bebizonyította, hogy szakmailag semmiféle kivetnivaló nincs abban, ha a profi zsokék is ostor nélkül lovagolnak. A lóversenyzés történetében és szabályzatában egyébként a tíz versenyt nem nyert lovasok eleve ostor nélkül lovagoltak eddig is" - hangsúlyozta Pécsi István. Hozzáfűzte, hogy a jó lovasok pontosan ismerik azt a technikát, hogyan lehet úgymond felszólítani a lovat akár ostor nélkül is.

A Kincsem Nemzeti Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy az ostor-kérdés óriási problémát jelent egész Európában. Mint mondta, nagyon szigorú szabályozás van érvényben erre vonatkozóan. A jelenlegi galoppos szabályozás például az, hogy ötöt lehet maximum ostorral ütni, utána már büntetés jár.

"Tudjuk, hogy az angol királynő a lóverseny legnagyobb rajongója, de éppen Angliában vannak a legnagyobb botrányok az ostorozás miatt, mert nagyon nagy pénzről van szó. Legutóbb éppen a legnagyobb brit őszi futamon büntettek meg tízezer fontra és hét nap eltiltásra egy zsokét - igaz, a versenyt megnyerte" - jegyezte meg.

"Az ostor mellett kiállók azt mondják, hogy a ló lényegében meg sem érzi az ütést. De kérdezem, akkor minek csináljuk?" - fogalmazott Pécsi István.