Infostart.hu
eur:
372.93
usd:
340.09
bux:
140849.28
2026. november 20. péntek Jolán
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt frakcióvezetõ-helyettese a heti parlamenti aktualitásokról tart sajtótájékoztatót az Országház sajtótermében 2026. június 30-án. Mellette Bujdosó Andrea, a Tisza országgyûlési frakcióvezetõje.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Egy korábbi országgyűlési képviselő fedőneve „Róka” volt: elstartolt az ügynöktörvény módosításának vitája

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításának általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Előterjesztő: a cél az, hogy szembenézzünk a múlttal

Melléthei-Barna Márton (Tisza), a törvényjavaslat előterjesztőjeként hangsúlyozta: bár 36 évvel vagyunk a rendszerváltás után, pont ennyi idővel vagyunk megkésve a törvény elfogadásával.

A Tisza-kormány a rendszerváltás adósságát kívánja rendezni azzal, hogy nyilvánosságra hozza a diktatúra során a hálózatokkal együttműködők listáját és azok beszervezési kartonját a múlt megismerése és feldolgozása érdekében.

A törvényhozó képessége és a szakértők tudása megvolt eddig is, de a politikai akarat mindeddig hiányzott. Ebben az előző kormányok felelőssége egyetemleges – tette hozzá.

Kijelentette: a múlt kutathatósága nem lehet politikai alku vagy mérlegelés kérdése.

Ma már az érintettek jelentős része nincs közöttünk – sem azok, akik jelentettek, sem azok, akikről jelentettek – és bár a saját magunkra vonatkozó információk jelenleg is kikérhetők, ezzel kevesen éltek, és ez társadalmi szinten nem adott megnyugtató válaszokat.

Megemlítette, hogy kiadták neki a nagyszülőjéről összeállított iratokat, amelyek közt szerepelt Balogh György, korábbi kisgazda országgyűlési képviselő "Róka" fedőnevű hálózati személyi adatlapja.

Melléthei-Barna Márton közölte, a javaslat célja, hogy a társadalom szembe tudjon nézni azzal, hogyan működött az állambiztonság 1990 előtt, kik voltak ennek részesei, és ők a rendszerváltás után milyen karriert futottak be. A cél az , hogy szembenézzünk a múlttal – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem a sebek feltépése a céljuk.

A jogalkotás célja a nemzetbiztonsági minősítések lehető legszélesebb körű feloldása, és az iratok átadása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára számára, hogy azok kutathatók legyenek – emelte ki.

Fontosnak nevezte a hálózattal együttműködést megtagadó, beszervezni kívánt emberek azonosíthatók és megnevezhetők legyenek. A nyilvánosságra hozatal nekik is erkölcsi elégtételt fog adni – mondta.

Közölte: jelentősen szűkítik a továbbra is minősített iratanyagok körét. A törvény hatályba lépését követően a titkosszolgálatok kötelesek lesznek a náluk levő valamennyi iratot, adatbázist átnézni, és dönteni a minősítés fenntartásáról. Amelyeknél a titoktartást nem kezdeményezik, átkerülnek a levéltárba, ahol a szakemberek elkezdik az elemzéseket és felkészülnek az október 22-i nyilvánosságra hozatalra. Azokat, ahol a minősítést fenntartják a szolgálatok, egy bizottság is véleményezi majd, amelyben több lesz a civil, mint a nemzetbiztonsági szakértő – ismertette.

Azt is fontosnak nevezte, hogy

megszűnik az ügynök jelenlegi definíciója, amely értelmében a hatályos törvény szerint 150-180 ezer személyből csak az lenne megnevezhető ügynöknek, akinek megvan a dossziéja, de ezekből csak kevés maradt fenn.

A kidolgozott koncepció szerint a hálózattal kapcsolatba kerültek nevének, beszervezési módjának és értékelésének nyilvánosságra hozatala elengedhetetlen, azonban a teljes jelentések nyilvánosságra hozatala indokolatlan, de bővíteni kell a kutathatóság körét, és könnyíteni kell a közzététel szabályait, amely több más törvény módosítását is előrevetíti – jelezte.

Kormány: a javaslat lehetőséget ad, hogy szembenézzünk a múlttal

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy ez a javaslat újabb mérföldkő, egy újabb jelentős lépés, amellyel a rendszerváltás egy meg nem valósult ígéretének beteljesüléséhez kerülhetnek közelebb. A Fidesz-KDNP-kormány is többször tett ígéretet az ügynökaktákra vonatkozóan, de nem teljesítette azt – idézte fel.

Úgy vélte, az ügynökakták régóta kardinális pontot jelentenek a társadalom sok területén. A javaslat nemcsak a történeti kutatásokat könnyíti meg, hanem az egyes személyekhez kapcsolódó adatok bárkinek online elérhetők lesznek – magyarázta.

Kiemelte: a javaslat fő célja a nyilvánosság szolgálata, azé a nyilvánosságé, amelyet korábban olyan sokszor kizártak. Ezzel egy komoly elmaradás ledolgozását kezdik meg – magyarázta.

A tárcavezető kitért rá: hiba lenne azt várni, hogy így végre lesz egy fekete-fehér lista arról, hogy ki volt jó, ki volt rossz. Ez a javaslat nem fog segíteni, hogy bűnösökre és áldozatokra osszuk a társadalmat, de elérhető lesz sok információ, amelyek alapján közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megtudjuk, ki milyen módon vett részt a rendszerváltást megelőző pártállami működésben – közölte.

Tarr Zoltán hangsúlyozta: a javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a személyiségi jogok védelmét biztosítva szembenézzünk a múlttal, amelyet az előző rendszerek elfedve tartottak előlünk.

Kiemelte: a kormány teljes mértékben támogatja a javaslatot, ezzel azon demokratikus út mellett teszik le voksukat, amelyen már évek óta járnia kellene Magyarországnak. A javaslattal a folyamatos titkolózást szüntetik meg – jelentette ki.

Úgy látja, a javaslat egy soha nem vállalt ígéret teljesítését jelenti és azt, hogy szakítanak azzal az úttal, amelyen Magyarország eddig járt, így valódi demokratikus ország lehet.

Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Tőzsdetörténelmi nap volt tegnap, ugyanis csütörtökön ment tőzsdére az Anthropic, akkora forrásbevonást produkálva, ami korábban soha nem volt. Ráadásul a cég rögtön az egyik legnagyobb is lett a világon a tőzsdén jegyzett vállalatok között. Közben viszont folytatódik a mesterséges intelligencia sztorik lejtmenete, amik az egész tőzsdét magukkal húzzák. Tegnap az amerikai részvénypiacon is nagy esés volt, rossz hangulat pedig átragadt ma reggel Ázsiára és Európára is. Egyelőre nincs még vége az esésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×