Működő ország címmel tartotta kongresszusát a Tisza Párt Nagykanizsán. Főbb vonalakban ismertté vált a párt Működő Magyarország programja, és Magyar Péter felvázolta a kormányváltás esetére tervezett legfontosabb kormányzati intézkedéseket is.

„A kongresszus tartalmában semmilyen újdonságot nem szolgált. Ezeket az ígéreteket, állításokat nagyjából 80 százalékban már mind hallottuk, akár a gyermekvédelemről, akár az energetikáról, akár az uniós pénzek visszaszerzéséről, akár az egészségügyre fordított pénzek szándékáról szóltak. Ezért a kongresszusnak inkább álesemény jellege volt, a célja felmutatni az erőt, a készültséget, a várakozást, megerősíteni az eddig elhangzottakat” – mondta Böcskei Balázs, az Idea Intézet stratégiai igazgatója az InfoRádióban. Szerinte a szombati eseményen csupa olyan szándékot hangsúlyoztak újra, amelyben a magyar társadalomban konszenzus van. Vagyis ezek nem kifejezetten bal- vagy jobboldali intézkedések, hanem olyanok, amelyeket színezettől függetlenül bármely más párt megtenne. Kormányon viszont általában olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek érdeksérelemmel járnak valamely társadalmi csoportnak, valamely üzleti, gazdasági köröknek. Ilyenből szerinte nem fogunk sokat hallani a kampányban sem.

A kormányfő úgy fogalmazott a Harcosok Klubjához intézett bejegyzésében, hogy a Tisza egy digitális blöff, miután sem jelöltjei, sem szervezete nincsen, nem is párt. Most a kongresszuson elhangzott, hogy szeptember végéig kiválasztják ki a lehetséges képviselőjelölteket. Böcskei Balázs azt nem tudta megítélni, hogy mekkora hátországa lehet a Tiszának, de úgy látja, hogy

a jelöltek szerepét egy országgyűlési választás esetén „nem kell túldimenzionálni”.

„Önkormányzati és polgármester-választásoknál indokolt tudni, hogy kik a szereplők és milyen programmal indulnak, ám az országgyűlési választás alkalmával alapvetően logóra, szándékra, kormányváltásra vagy kormánymaradásra szavaznak az állampolgárok” – mondta az elemző, és ezért a Tisza számára szerinte még az sem jelentene hátrányt, ha például a jelöltállítás szeptemberről októbrre vagy novemberre tolódna. A kiválasztás folyamatával kapcsolatban Böcskei Balázs megjegyezte: látta a folyamatábrát, ez az eljárás vizsgázni fog és kiderül, hogy egy ilyen üzleti alapú jelöltkiválasztás a politikában mennyire fog működni.

Az Idea Intézet stratégiai igazgatója szerint a mostanihoz hasonló időszakokban „konjunktúralovagok” érkeznek a politika környékére, akik a személyes ambíciójuk megerősítése vagy kiteljesítése érdekében dolgoznának, őket elsőre nagyon ritkán látni, a kampányban is láthatatlanok lesznek.

„Nem is ez a fontos, mert mindenki a miniszterelnök-jelölteket nézi egy országgyűlési kampányban, és ez most sem lesz másképpen. Magyar Péternek még

szavazókra van szüksége, különösen azokra, akik 2022-ben a Fidesz szavazótáborának nem a szélén voltak, hanem inkább a magszavazók közé tartoztak.

Őket viszont nem a kampánynak ezen szakaszában kell megszereznie. Most még, kilenc hónappal a választások előtt, elsősorban seregszemléket tartanak a szavazatszerzés szempontjából a pártok, vagyis a meglévő bázis megerősítése a cél, ahonnan aztán majd el lehet rugaszkodni a kevésbé könnyen megszerezhető szavazók felé. De ehhez még kellenek azok a sűrűsödési pontok a jelenlegi bázisban, amely megengedi ezeket a kiszólásokat más szavazótáborok, más társadalmi csoportok felé” – összegzett Böcskei Balázs.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint viszont a kongresszus alapvető feladata az lett volna, hogy bemutassa a párt egyéni országgyűlési jelöltjeit. Az InfoRádióban Erdélyi Rezső Krisztián elemző elmondta: Magyar Péter egy kicsit kibontotta azt, amikről eddig is beszélt, illetve amiket eddig is sejtetett, de érdemi új információ nem hangzott el.

„A kongresszus alapvető feladata az lett volna, hogy bemutassa a Tisza Párt potenciális kormányzóképességét. Hiszen egy olyan szervezetről, olyan pártról van szó, amelynek nincs a parlamenti lefedettsége, van ugyan frakciója a Fővárosi Közgyűlésben, van ugyan európai parlamenti delegációja, de valójában az országos politikában érdemben nem vesz részt, ezért az esetleges vagy potenciális kormányzóképességüket eddig nem is volt hol bizonyítaniuk. Nagyon sokan várták, hogy bemutassák az egyéni jelölteket, azt, hogy kik fognak megmérkőzni a Tisza Párt színeiben, de ez továbbra is késik, ami viszont

a párt szervezettségének a hiányát vagy a párt gyengeségét mutatja"

– közölte.

Magyar Péter beszédével kapcsolatban megjegyezte: a pártelnök felállt a színpadra, és azt mondta, hogy nem ígérgetni jött, de aztán egy órán keresztül arról beszélt, hogy mit ígér a párt, ami már csak szemantikai szempontból is ellentmondás volt a beszédben.

A Tisza már több, egy esetleges Tisza-kormányt segítő szakértőt bemutatott, az oktatásban, az egészségügyben vagy más területen is állnak mögöttük szakemberek, ugyanakkor Erdélyi Rezső Krisztián meglehetősen speciálisnak tartja az egyéni jelöltek kiválasztásának módját.

„Ez egy angolszász mintára elképzelt előválasztási folyamat, ahol a Tisza-tagok először, aztán másodszor választhatnak, de a döntésüket az elnökség, benne Magyar Péterrel, megvétózhatja, ha neki nem tetszik. Innentől kezdve önmagában a néhány szakértő bemutatása meglehetősen kevés ahhoz, hogy bemutassa a teljes pártot” – mondta a Nézőpont Intézet munaktársa.

A miniszterelnök által említett digitális blöffel egyetért az elemző, mert jóval a megalakulása is a Tisza Pártot még mindig one man show-ként látjuk. Megpróbáltak új embereket behozni a párt frontvonalába és előtérbe helyezni Ruszin-Szendi Romulusztól Tarr Zoltánon át Ordas Eszterig, de ezek a kísérletek szerinte inkább kevesebb, mint több sikerrel jártak. „Még mindig Magyar Péterrel azonosítják a pártot, és azt látjuk, hogy sokkal aktívabbak a közösségi médiában, mint amennyire aktívak lennének a való életben vagy a terepen” – mondta Erdélyi Rezső Krisztián.

Végső soron arról fog szólni a választás, hogy az emberek Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek, vagy Magyar Pétert, ebből a szempontból tűnhet másodlagosnak az egyéni jelölt személye és bemutatása, de a Nézőpont Intézet elemzője szerint egy pártszervezet erősségét, illetve gyengeségét mutatja, hogy vannak-e kevesebb mint egy évvel a választások előtt bemutatott egyéni jelöltjei.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint Magyar Péter feladata alapvetően az, hogy bizonytalan szavazókat próbáljon megszólítani – a következő kevesebb mint egy év kérdése lesz az, hogy ez mennyire sikerül –, illetve hogy megpróbáljon Fidesz-szavazókat megszólítani. Viszont a kormányváltást akaróknak egy jelentős része sokkal inkább liberális vagy baloldali értékeket vall.

„Ha megpróbál Magyar Péter Fidesz-szavazókat megszerezni, abban benne van a veszély, hogy elveszíthet szavazókat a másik oldalról.

Érdemi ideológiai massza, ami összekötné ezt a tömböt, az Orbán-ellenességen kívül nem igazán van. Kérdés, hogy ez mennyire elegendő ahhoz, hogy ténylegesen összetartson egy akkora választói bázist, ami nemcsak ahhoz elég, hogy elérjen vele a Tisza egy viszonylag jó parlamenti eredményt – ahogy azt látjuk a kutatásoktól függetlenül, hogy a Tisza parlamenti jelenléte nem kérdés –, de kérdés, hogy elég lehet-e arra is, hogy kormányt váltson" – foglalta össze a Nézőpont Intézet elemzője.