Nyílt levélben kéri az államfőt a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Magyar Orvosi Kamara, hogy ne írja alá az egészségügyben dolgozók jogait csorbító, kedden elfogadott törvénymódosítást. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a jogi utakat írja felül most a kormány.

„Két év alatt kiharcoltuk, hogy az orvosokra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint bárkire, vagyis hogy nem lehet szerződés nélkül dolgoztatni embereket, de a kormány ezt most felülírta. Nem vagyunk annyira naivak, hogy a jog eszközeiben bízzunk, úgyhogy a Magyar Orvosok Szakszervezetével és a Független Egészségügyi Szakszervezettel nyomásgyakorlásba fogunk kezdeni. Az egészen biztos, hogy ez így nem mehet tovább, átlépett egy határvonalat a kormányzat azzal, hogy erőszakosan lép fel az orvosokkal és az ápolókkal szemben” – hangsúlyozta Álmos Péter.

Az egészségügyi dolgozók érdekképviseletei ezen felül a bérek elértéktelenedése miatt is tiltakoznak. Mint Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke fogalmazott, szeretnék ismét elérni a 2020-as bérek értékét, és ha ez nem sikerül, akkor többféle nyomásgyakorlási eszköz közül is választhat a szakszervezet.

„Egyrészt a túlmunkát fel lehet mondani. Sok olyan osztály van ma az országban, ahol az orvosok 8-9-10 ügyeletet visznek egy hónapban, miközben a törvényi kötelezettség kettőről szól. Ezt az orvosok le tudják mondani. Fel tudják mondani a másodállásukat, a plusz munkájukat – az orvosok ugyanis jellemzően továbbra is több helyen dolgoznak a szabadidejük rovására. Azt gondoljuk, hogy ezt ilyen formában nem feltétlenül kell tovább csinálni, ha az egészségügyi vezetésnek nincs szándéka arra, hogy partnernek tekintse az egészségügyi dolgozókat” – szögezte le Srádi Péter.

Takács Péter egészségügyi államtitkár ugyanakkor nem tartja jogosnak ezeket a követeléseket, ráadásul hangsúlyozta, hogy az orvosi kamarával több egyeztetést is folytattak. A vita hátterében az áll, hogy az orvosi érdekképviseletek kifogásolják, a háziorvosok szerződés nélkül is ügyeleti szolgálatra kötelezhetők. Az ügy már megjárta a bíróságot is, és a Kúria az államtitkár szerint nem azt mondta ki, hogy nem kötelezhetők a háziorvosok szerződés nélkül ügyeletre, hanem azt állapította meg, hogy az erről szóló jogszabályi hely ellentmondásos, nem egyértelmű.

„Ez innentől kezdve nem szakpolitikai, hanem jogtechnikai kérdés. A közigazgatási államtitkár ezt a feladatot elvégezte, a jogszabályt kijavította és egyértelművé tette. És minekutána a szakpolitikai döntés már két és fél évvel ezelőtt megszületett, nem értek egyet az orvosi kamarával abban, hogy újra kellett volna nyitni az egész ügyeletre vonatkozó kérdést” – mondta Takács Péter, és hozzátette, a szabály nem változik: havonta két ügyeletre kötelezhetők az orvosok, a többit már önkéntes alapon vállalhatják. Az államtitkár úgy véli, nincs szakmai alapja az ügyeleti rendszerrel szembeni kritikáknak, mert az új rendszerben nemcsak a lakossági elégedettség nőtt, hanem a mentők indokolatlan terhelése is csökkent.

„Én nem tudom, hogy miért állnak bele ennyire ebbe a kérdésbe, hiszen se szakmai, se ellátásszervezési, se betegbiztonsági okuk nincs rá. Nekem az a gyanúm, hogy csak politikai motiváció van emögött” – mondta.

A bérek elértéktelenedésére vonatkozó kifogásokról pedig a szakpolitikus azt mondta, a 2020-as szinthez képest négy és félszeresére emeleték az orvosok fizetését, így még az inflációval együtt sem volt jelentős az értékvesztés, ráadásul a teljesítményfinanszírozásra az idén is 150 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. Szerinte noha 2023 óta az orvosi bértáblában nem volt korrekció, az orvosok bruttó átlagkeresete minden évben növekedett.

Az InfoRádió megkeresésére az államfő hivatala azt közölte, hogy „Sulyok Tamás köztársasági elnök megfontolja a Magyar Orvosi Kamara elnöke által az államfőnek címzett nyílt levélben megfogalmazott kérést, kéréseket”.