Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Budapest Parliament, Hungary
Nyitókép: Zsolt Hlinka/Getty Images

Rendkívüli ülést tart az Országgyűlés

Rendkívüli ülést tart az Országgyűlés. A képviselők egyebek mellett megszavazzák a jövő évi költségvetést.

Megemlékezéssel kezdődik az Országgyűlés plenáris ülése kedd reggel 9 órakor. A képviselők egy közelmúltban elhunyt társuk, a szocialista Árgyelán György életútja előtt hajtanak fejet.

A napirend előtti felszólalásokat követően, interpellációk hangoznak el, majd a parlament megtartja az utolsó körös vitákat a versenyképességi törvénymódosításokról, a jövő évi költségvetést megalapozó előterjesztésekről és a kampányfinanszírozás átalakításáról.

Ezek után az Országgyűlés megszavazza a 2026-os büdzsét,

amivel kapcsolatban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, hogy a kormány 4,1 százalékos GDP-jelöléssel és 3,6 százalékos inflációval számol, továbbá 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt tűzött; „ez a csökkenő hiánycél biztosítja a költségvetés finanszírozhatóságát” – fogalmazott.

Döntés születik az útdíjfizetési rendszer államosításáról, a versenyképességi törvénymódosításokról, a jövő évi költségvetést megalapozó előterjesztésekről és a kampányfinanszírozás átalakításáról, valamint a képviselők megválasztják a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának új tagját.

A határozathozatalokat követően azonnali kérdések, kérdések és napirend utáni felszólalások hangoznak el az Országgyűlésben.

Dolgoznak a parlament bizottságai is. A gazdasági bizottság meghallgatja Palotai Dánielt, a Magyar Nemzeti Bank alelnökjelöltjét. A honvédelmi és rendészeti bizottság zárt ülésen dönt arról, hogy milyen védelmi beruházásokat mentesítenek a közbeszerzési törvény hatálya alól. A nyilvánosság kizárásával gyűlnek össze a nemzetbiztonsági bizottság tagjai is, akik aktuális nemzetbiztonsági témákról tárgyalnak. A mezőgazdasági bizottság egyik albizottsága a borágazat és a szeszfőzdék helyzetét tekinti át.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×