A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nippon Paper Chemicals Europe üzemének megnyitásán arról számolt be, hogy a japán vállalat vegyipari üzletága körülbelül 15 milliárd forint értékű zöldmezős beruházás keretében építette fel az akkumulátoralkatrész-gyárát a településen, amihez az állam 2,3 milliárd forint támogatást adott, így segítve elő az első ütemben hatvan új munkahely létrejöttét.

Beszédében kiemelte, hogy a világszerte több mint 15 ezer embernek munkát adó cég fontos szerepet játszik az autóipar zöld technológiai forradalmában, amelynek terén Magyarország élen jár, ugyanis öt év alatt a tízszeresére nőtt a hazánkban forgalomba állított elektromos autók száma, valamint jelentős gyártási kapacitások is létrejöttek.

"A jövő esztendőtől Magyarország képes lesz arra, hogy több mint egymillió autót, több mint kétmillió motort állítson elő, és a világon a második legnagyobb elektromos akkumulátor-gyártási kapacitással rendelkezünk" - hangsúlyozta.

Illetve a keleti nyitás stratégiájának a sikerét méltatta, rámutatva, hogy a kormány tizenöt évvel ezelőtt kezdte ösztönözni az ázsiai vállalatok beruházásait, és soha nem diszkriminált a hazánkba érkező cégek között politikai, ideológiai vagy nemzeti alapon, pusztán annyit kértek, hogy tartsák be a szabályokat.

"Mi itt Magyarországon a kelet-nyugati együttműködésre soha nem veszélyként, hanem lehetőségként tekintettünk, egy olyan lehetőségként, amelyből mi, magyarok sokat profitálhatunk" - szögezte le.

A miniszter kifejtette, hogy a keleti nyitás stratégiának egyik fő pillérét a magyar-japán együttműködés jelenti, a kormányzat már hét vállalattal kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kelet-ázsiai országból.

"És nem véletlen az, hogy a japán vállalatok a kilencedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják ma Magyarországon, s az sem véletlen, hogy több mint 30 ezer magyar ember dolgozik japán vállalatoknál. Az elmúlt tizenegy év során a kormány 72 nagy japán vállalati beruházást támogatott Magyarországon" - tájékoztatott, hozzátéve, hogy ennek keretében mintegy 644 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások, több mint ötezer új munkahelyet teremtve.

"És a mai napon a japán vállalatok pozíciója tovább erősödik Magyarországon, Magyarország pozíciója pedig tovább erősödik a zöld autóipari technológiai forradalomban" - jegyezte meg.

Szijjártó Péter ezt követően aláhúzta, hogy a Nyugat világgazdasági hegemóniája mára a múlté, a keleti vállalatok sok esetben az élre törtek, amit az is jól demonstrál, hogy 2010-ben globálisan a beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, míg a maradék 20 százalékát keletiből, viszont ez az arány mostanra teljesen megfordult.

"Ezért nem is csoda az, hogy Európában is egy rendkívül éles verseny indult meg a nagy, modern, keleti vállalatok által létrehozott beruházásokért. Épp ezért szerintem mindenki, aki józan ésszel gondolkozik, belátja, hogy a kelet-nyugati együttműködésben nem a korlátokat és nem a tiltást kell keresni, a kelet-nyugati együttműködést nem elnehezíteni, hanem támogatni kell" - vélekedett.

Majd kiemelte, hogy a keleti és a nyugati vállalatok kölcsönösen függenek egymástól, ezért a gazdasági együttműködés korlátozása nem egyszerűen butaság, hanem súlyos károkat is okoz, és nagyon komoly fejlődési lehetőségtől fosztja meg az érintetteket.

"A normális nemzetközi együttműködés mindig sokkal jobb, mint az elszigetelődés" - jelentette ki.

Végül pedig tudatta, hogy Pest vármegyében az elmúlt tíz évben a munkanélküliség a felére csökkent, az ipari termelés értéke pedig a háromszorosára nőtt, 2500 milliárd forintról bőven 7000 milliárd forint fölé, ami részben annak köszönhető, hogy a kormány ez idő alatt helyben 315 nagyberuházáshoz adott támogatást.