Infostart.hu
eur:
364.73
usd:
314.15
bux:
147525.77
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
használt autó autóvásárlás   close up with shallow depth of field of brand new cars
Nyitókép: deepblue4you/Getty Images

Őszintén nyilatkoztak a magyar autósok – érdekes az eredmény…

Egy felmérés minden negyedik válaszadó húszévesnél idősebb autóval közlekedik.

Az új autó egyre inkább luxusnak számít Magyarországon: a válaszadók csupán tíz százaléka vásárolt új autót az utóbbi években, a többiek szinte kivétel nélkül használtan vették jelenlegi járművüket. A Kovács Autóalkatrész Kft. kutatása szerint a magyarországi járműállomány átlagéletkora több mint 16 év – a kérdőívet kitöltők 62 százaléka 15 évesnél idősebb autót vezet, minden negyedik válaszadó pedig 20 évnél is idősebb járművet használ napi szinten – írja a vezess.hu.

A válaszadók 73 százaléka minden nap autóba ül, míg további 20 százalék heti több alkalommal használja a kocsiját. A ritka – havi egy-két alkalommal történő – használat szinte elhanyagolható: mindössze egy százalék alatti arányban fordult elő a mintában.

A felmérés arra is fényt derített, hogy a magyar autós saját kezűleg szerel: 96,3 százalék végez kisebb karbantartásokat otthon. A leggyakoribb tevékenység az ablaktörlőlapát, izzó, kerék, akkumulátor vagy pollenszűrő cseréje. 35,5 százalék maga szereli az autóját.

A válaszadók 73,3 százaléka elsősorban online vásárol autóalkatrészt, míg a hagyományos bolti vásárlást csak 26,4 százalék preferálja. Hipermarketekben vagy nagyobb bevásárlóközpontokban szinte senki nem vesz alkatrészt – ez a válaszok mindössze 0,3 százalékában jelent meg.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Tíz településenként megnyílik egy 1 milliárd forintos közösségfejlesztési keret, amelynek felhasználásáról helyben döntenek a kormánnyal való együttműködésben. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt a magyar vidékről beszélt, elmondva: a politika évtizedekig lenézte a falvakat, de ennek most vége. Megszüntetik a megyei közgyűléseket, „amelyeket ATM-ként, kifizetőhelyként használnak a jelenlegi ellenzék megmaradt hűbérurai”.
Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

A 2028–2034-es uniós költségvetési időszakra való felkészülés nem egyszerűen arról szól, hogy Magyarország mennyi forráshoz férhet majd hozzá, hanem arról is, hogy képes-e olyan intézményi és tervezési rendszert kialakítani, amely ezeket a pénzeket valódi gazdasági felzárkózássá, versenyképességgé és területi fejlődéssé alakítja – lényegében erre épül Baráth Etele fejlesztéspolitikai koncepciója. A korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter által felvázolt modell jóval nagyobb szerepet adna a területfejlesztésnek, a hosszú távú stratégiai tervezésnek és a társadalmi-gazdasági partnerségnek, miközben az uniós és hazai forrásokat is egységesebb rendszerben kezelné. A terv egyik legerősebb állítása ugyanakkor túlmutat az intézményrendszer átalakításán: Baráth értelmezésében a magyar gazdaság tartós növekedési problémái részben abból fakadnak, hogy a fejlesztéspolitika évtizedek óta nem kezeli kellő súllyal azt, hogy a gazdasági teljesítmény konkrét térségekben, eltérő infrastrukturális, társadalmi és környezeti feltételek között jön létre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×