Infostart.hu
eur:
364.73
usd:
314.15
bux:
147525.77
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Nyitókép: Pixabay

Óriási munkákat terveznek a Balatonnál – itt vannak az érintett települések

Az Építési és Közlekedési Minisztérium folytatná legnagyobb tavunk vasútállomásainak és megállóhelyeinek korszerűsítésére vonatkozó óriásprojektjét.

A tárca most feltételes közbeszerzési eljárások keretében keresi észak-és dél-balatoni vasútállomások és megállóhelyek építési munkáinak kivitelezőjét.

A Balaton déli partjára vezető vasútvonal 2010 óta több projektben átfogó felújításon esett át. A beruházás folytatásaként 2016 és 2018 között átépült a következő 53 km-es Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy vasútvonal-szakasz, és megvalósult a Kaposvár-Fonyód közötti szintén 53 km hosszú vonalszakasz felújítása is – írja a Magyar Építők.

Az átfogó fejlesztés részeként a vasúti infrastruktúra mellett az állomások környezete is megújul, állomásonként eltérő tartalommal. A projektek keretében a tervek szerint megtörténik az akadálymentesítés, P+R parkolókat építenek, kerékpártárolókat alakítanak ki, korszerűsítik az utastájékoztatási rendszert, rendezik a gyalogosfelületeket és a kapcsolódó zöldfelületeket.

Az érintett dél-balatoni vasútállomások:

  • Balatonaliga
  • Szabadisóstó
  • Szabadifürdő
  • Zamárdi
  • Szántód-Kőröshegy
  • Balatonföldvár
  • Balatonszárszó
  • Balatonszemes
  • Balatonlelle
  • Balatonboglár
  • Bélatelep

Az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán – Balatonfüred szakaszának villamosítása 2021-ben zárult le. A beruházás keretében az 55 kilométeres vonalszakasz villamosítása és Szabadbattyán alállomás átépítése, valamint bővítése valósult meg.

A most kiírt közbeszerzésekben található információk szerint a projektek célja − településenként eltérő tartalommal – a Balaton északi partján futó vasútvonalon található felvételi épületek, állomási előterek felújítása, átépítése és akadálymentesítése, továbbá az állomások és megállóhelyek közvetlen környezetének rekonstrukciója az utasok komfortérzetének növelése érdekében.

Korszerűsítik az utastájékoztatási rendszert, kerékpártárolókat és gépjármű parkolókat alakítanak ki, rendezik az állomások környezetét.

Az érintett észak-balatoni vasútállomások:

  • Polgárdi
  • Füle
  • Csittényhegy
  • Balatonkenese
  • Balatonfőkajár
  • Csajág
  • Balatonfűzfő
  • Balatonalmádi
  • Balatonakarattya
  • Káptalanfüred
  • Alsóörs
  • Csopak
  • Balatonarács
  • Balatonfüred
  • Aszófő
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Tíz településenként megnyílik egy 1 milliárd forintos közösségfejlesztési keret, amelynek felhasználásáról helyben döntenek a kormánnyal való együttműködésben. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt a magyar vidékről beszélt, elmondva: a politika évtizedekig lenézte a falvakat, de ennek most vége. Megszüntetik a megyei közgyűléseket, „amelyeket ATM-ként, kifizetőhelyként használnak a jelenlegi ellenzék megmaradt hűbérurai”.
Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

A 2028–2034-es uniós költségvetési időszakra való felkészülés nem egyszerűen arról szól, hogy Magyarország mennyi forráshoz férhet majd hozzá, hanem arról is, hogy képes-e olyan intézményi és tervezési rendszert kialakítani, amely ezeket a pénzeket valódi gazdasági felzárkózássá, versenyképességgé és területi fejlődéssé alakítja – lényegében erre épül Baráth Etele fejlesztéspolitikai koncepciója. A korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter által felvázolt modell jóval nagyobb szerepet adna a területfejlesztésnek, a hosszú távú stratégiai tervezésnek és a társadalmi-gazdasági partnerségnek, miközben az uniós és hazai forrásokat is egységesebb rendszerben kezelné. A terv egyik legerősebb állítása ugyanakkor túlmutat az intézményrendszer átalakításán: Baráth értelmezésében a magyar gazdaság tartós növekedési problémái részben abból fakadnak, hogy a fejlesztéspolitika évtizedek óta nem kezeli kellő súllyal azt, hogy a gazdasági teljesítmény konkrét térségekben, eltérő infrastrukturális, társadalmi és környezeti feltételek között jön létre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×