Ha valaki már a tavalyi évben teljesítette a nyugdíjazásához szükséges feltételeket, de még nem vonult nyugállományba, idén is kérheti a nyugdíjazását. A Nyugdíjguru közleménye tisztázza, vajon akkor jár-e jobban, ha visszamenőleg kéri, vagy akkor, ha a 2025-ös számítások szerint nyugdíjazzák.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint még az is elképzelhető, hogy érdemes megvárni 2025 végét, és jövőre halasztani a nyugdíjas évek kezdetét, ugyanis más-más számítási módszerek alapján kapják a járadékot a különböző években.

A nyugdíjszámítási eljárás fő lépései 2025-ben a következők:

A teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít). Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke.

Az átlagszámítási időszakban – az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban – szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell, majd az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani" kell, majd a járuléktalanított és adótlanított (nettósított) éves kereseteket az adott évre vonatkozó – idén 2025. március végén/április elején közzéteendő, a 2024-es mértéknél várhatóan 13,6 százalékkal magasabb – valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2025-ben és a 2024-ben szerzett kereseteket).

Az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal), majd az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó "életpálya" átlagkeresetet, amelyet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó "életpálya" átlagkereset meghaladja a 372 ezer forintot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó keresetrészeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venn.

Az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált "életpálya" átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét, amelyet – ha valaki erre jogosultságot szerzett – meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét.