Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
A Magyar Rádió korábbi épülete a VIII. kerületi Bródy Sándor utca 5-7. szám alatt. A Palotanegyed több épületét is megkapta az államtól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amelyeket egykor a Magyar Rádió használt, valamint az Esterházy-palotát és az Ybl Miklós tervezte Károlyi-palotát is. A tervek szerint a kampuszfejlesztés alapján 2027-től már az egyetem diákjai az új, illetve felújított épületekben tanulhatnak majd. MTVA/Bizományosi: Róka László  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Vesztett a Kúrián Józsefváros

A Kúria önkormányzati tanácsa megsemmisítette a Magyar Rádió egykori épületeire helyi rendeletben kimondott változtatási tilalmat.

A Piliscsabáról Budapestre költöztetett Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára kívánja átépíttetni a kormány az épületeket, de a kerületi önkormányzat, amellyel állítása szerint nem egyeztettek, ezeket védelem alá helyezte, majd változtatási tilalmat rendelt el, annak ellenére, hogy a kormány a beruházást kiemeltté nyilvánítva elvonta az önkormányzat jogait.

Mindezt az a Fővárosi Kormányhivatal kifogásolta, mert a jogszabályok szerint változtatási tilalmat csak legalább telektömb nagyságú területre lehet elrendelni, nem egyes épületekre. Emellett szerinte ez a rendelet nem is településrendezési feladatokat szolgál, ezért „a jóhiszemű joggyakorlás és kölcsönös együttműködés elvébe, illetve a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelő gyakorlásába is ütközik”.

Az önkormányzat szerint ellenben a változtatási tilalom „az érintett területre” írható elő, szövege nem mondja ki, hogy az érintett teljes területre, azaz telektömbre kellene vonatkoznia a tilalomnak. A kormányrendeletek sem zárják ki a változtatási tilalom elrendelésének lehetőségét, vagyis a képviselő-testület jóhiszeműen, a hatályos jogszabályok betartásával járt el, a változtatási tilalom sajátos jogintézményét a rendeltetésének megfelelően alkalmazta.

A kormányhivatal, miután a kerület elutasította a véleményét, a Kúria önkormányzati tanácsához fordult, amelynek Hajnal Péter vezette tanácsa neki adott igazat – írja a hvg.hu. A rendelet már a megalkotásakor sem felelt meg a központi építésügyi jogszabályoknak, mert egyes épületekre nem lehet változtatási tilalmat elrendelni. Másrészt, ettől függetlenül „ha az önkormányzati rendelet utóbb megalkotott és hatályba lépő más, magasabb szintű jogszabállyal ellentétessé válik, akkor az önkormányzatnak módosítania kell rendeletét”. Ezt az önkormányzat nem volt hajlandó megtenni, ezért a Kúria semmisítette meg a rendeletét visszamenőleges hatállyal.

A határozat a csütörtök esti Magyar Közlönyben jelent meg.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×