eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: BKK

Kiderült, hány bliccelő utast kaptak el – nem úszták meg olcsón

A BKK nem árulta el, hányan utaznak a fővárosban jegy vagy bérlet nélkül a tömegközlekedésen, de a MÁV és a Volánbusz súlyos tízezrekről számolt be.

A vonatokon például csak 2023 első felében több mint 13 ezer embert büntettek meg a kalauzok – többek között ez derült ki a Pénzcentrum által megkeresett közlekedési szolgáltatók tájékoztatásából.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint vonaljegyből 2022-ben összesen 19 millió darabot értékesítettek 5,2 milliárd forint értékben, gyűjtőjegyből 2 millió darabot adtak el 5 milliárd forintért, míg havi bérletből 3,2 millió fogyott, ami 24,2 milliárd forint bevételt jelentett a cég számára. Mindeközben a BKK azt nem tudta megmondani, hogy a jegy és bérlet nélkül utazók összesen mennyien lehetnek, ám tapasztalataik szerint az elmúlt három év intézkedései hozzájárultak a számuk visszaszorításához.

2019 után közel harmadával esett vissza, ám a világjárvány múlásával újra növekvő tendenciát mutatott a vasúti utazáshoz szükséges jegyértékesítés, 2022-ben pedig már túl is szárnyalta az utolsó teljes értékű év adatait – közölte a MÁV. Az értékesítés csatornáit tekintve a pénztári vásárlások száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, a 2019-es 52 százalékról tavalyra 38 százalékra esett vissza, a jegyautomatás vásárlásoké pedig enyhén emelkedett, így 14-ről 18 százalékra nőtt. Az online felületeken való értékesítést már az utasoknak több mint harmada választja.

Az idei első félévben közel 13 ezer bizonyított jegy nélküli vasúti utazás történt, míg 2022-ben összesen 19 301 esetben szabtak ki büntetést a jegyvizsgálók a bliccelőknak, ami 17,5 százalékkal volt magasabb arány az egy évvel korábbinál, amikor közel 16,5 ezer alkalommal buktak le a jegy nélkül utazók.

A MÁV válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a bliccelő utasok menetjegyüket csak emelt összegű pótdíj megfizetése mellett pótolhatják, melynek összege a vonaton 2600, míg utólagosan fizetve 8000 forint. Ha a bliccelő a bírságot nem fizeti meg 30 napon belül, úgy már 12 000 forintos pótdíjat kell fizetnie.

Pótdíjazásból idén eddig legkevesebb 33,8 millió forint ütötte a vasúttársaság markát, míg tavaly minimum 50,18 millió, 2021-ben pedig legkevesebb 42,9 millió forint bevételt jelentettek a MÁV-nak a bliccelők. És persze feltételezhetően nem mindenkit a legkisebb kiszabható összegre vágtak meg a kalauzok.

A Volánbusz Zrt. közölte, az elmúlt évben 186 ezer járat ellenőrzése során mintegy 12,5 ezer esetben, azaz az ellenőrzések 6,7 százalékában szabtak ki pótdíjat az ellenőrök, ami legkevesebb 31,2 millió forint pótdíjbevételhez juttatta a busztársaságot.

A helyközi járatok esetében ritkán fordul elő menetjegy nélkül történő utazás, mivel elsőajtós felszállási rend van érvényben. Az érvényes jegy nélküli utazás jellemzően azon helyi járatokon tapasztalható, ahol nincs bevezetve első ajtós felszállási rend. A pótdíjazások legnagyobb részét az alábbi esetek adják:

  • kedvezmény nem megfelelő igénybevétele,
  • kedvezményre szóló dokumentumok érvénytelensége,
  • a megváltott menetjegy viszonylatán történő túlutazás,
  • lejárt bérletszelvénnyel utazás,
  • helyi járatokon, kezeletlen menetjeggyel történő utazás.
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×