A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a legfőbb ügyész kérésére ült össze Varga Zs. András elnök vezetésével, mert különböző bíróságok ellentétes ítéleteket hoztak falfirkaügyekben. Néhány bíróság felmentette a vádlottakat a rongálás vádja alól, ha az okozott kár 50 ezer forintnál kevesebb volt, mert az csak szabálysértésnek számít, nem bűncselekménynek. A kúriai testület most tévesnek és helytelennek minősítette ezt az értelmezést – írja a hvg.hu.

A tanács szerint a falfirka esetében „közömbös a vagyontárgyra felvitt ábrázolás tartalma, mibenléte, célja, önmagában a vagyontárgy felületén való elhelyezés ténye képez minősített esetet. … A falfirkán értendő felületbevonat elhelyezése alapvetően a támadott idegen vagyontárgy külső megjelenésének háborítatlanságához fűződő érdek védelme szempontjából képez büntetendő magatartást”. Éppen ezért a véleménynyilvánítás szabadsága „a büntetőjogi felelősségre vonás általános akadályának nem tekinthető. Alapjoggyakorlásra hivatkozás önkényt nem igazolhat, a véleménynyilvánítás pedig erőszakos magatartással, erőszakkal – nyilvánvalóan – nem gyakorolható”.

Ezért bizonyos esetekben 50 ezer forintnál kisebb kárérték esetén is rongálásnak, azaz bűncselekménynek és nem szabálysértésnek kell tekinteni a falfirkálást. Továbbá

tévedés, hogy a Büntető Törvénykönyvben megnevezett falfirka csak a szó építészeti értelmében vett falon helyezhető el.

Az a fontos, hogy idegen vagyontárgy sérül, az pedig „bármely olyan dolog lehet, amelynek pénzben kifejezhető értéke van (például villamosmegálló üvegfelülete, telefonfülke, üzlet ajtaját fedő redőny, köztéri pad, ereszcsatorna, tér járdája, épület ablaka, hirdetőoszlop, reklámtábla, újságos pavilon, transzformátor szekrény, szeméttároló, zajvédő plexi fal, fából készült buszmegálló, villamos ablak, bolt cégtáblája, emlékmű stb.)”.

A portál szerint az utóbbi időben voltak jelei annak, hogy a megítélés szigorodni fog, a mostani kúriai jogegységi határozat azonban ettől kezdve kötelezi a bíróságokat a szigorúbb értelmezésre és megítélésre.