Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter sajtótájékoztatót tart hivatalában az Európai Bizottság döntéseiről 2022. szeptember 18-án.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Navracsics Tibor: a 17 vállalás teljesítése után újabb követelésekkel állhat elő az unió

Már jóval a december közepéig meghosszabbított határidő lejárta előtt teljesítheti Magyarország az uniós források kifizetéséhez szabott feltételeket – mondta Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság utána is ellenőrizni fogja a vállalások teljesítését.

Három csomagról tárgyal Magyarország az Európai Unióval, ebből kettő pénzügyi, egy pedig jogi természetű – magyarázta Navracsics Tibor. Az egyik pénzügyi csomag a hétéves uniós költségvetésből járó támogatás, amely 2020 és 2027 között összesen 14 ezer milliárd forint, amiből 4000 milliárd a vidékfejlesztésre fordítható. A másik csomag a helyreállítási és ellenállóképességi alap, amelyet eredetileg a Covid-járvány gazdasági hátrányainak enyhítésére hoztak létre, ebből Magyarországnak 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás járna, és emellett van egy kedvezményes konstrukciójú hitel is, amelynek felvételéről a kormány még nem döntött.

„Még nem csúsztunk ki a határidőből. A gazdasági helyzet alapján fog hivatalos döntés születni, de ez egy olyan kedvező konstrukció, amit igénybe kell venni. Már a felvétel pillanatban is vonzóbb volt, mint a piaci hitelek, most pedig különösen kedvezményes” – mondta a miniszter.

A magyar kormány által vállalt 17 intézményi és jogszabályi változtatás egy harmadik, nem pénzügyi csomagra vonatkozik – magyarázta Navracsics Tibor –, a jogállamisági kondicionalitási eljárást a választások után indította az Európai Bizottság. „Ez egy új eszköz, amelynek célja, hogy megakadályozza a helyreállítási alap pénzeivel való visszaélést. Tehát

úgy indították meg Magyarország ellen, hogy még meg sem kapta ezeket a pénzeket”

– tette hozzá.

A bizottság a 17 vállalás teljesítésére szabott határidőt két hónappal meghosszabbította, Navracsics Tibor szerint ez a bizalom jele, és úgy véli, nem is kell kimeríteni a hosszabbítás határidejét, mert a szükséges változtatásokat már meglépték, és a következő jelentős állomás november 19-én lesz, amikor az Integritási Hatóság megkezdi a működését.

„A bizottság is láthatja, hogy nemcsak komolyan gondoljuk a vállalásainkat, hanem valóban meggyőző az eddigi teljesítményünk, és javasolhatja a tanácsnak, hogy szüntesse meg ellenünk az eljárást” – mondta, de hozzátette, mondhatja azt is, hogy bizonyos óvintézkedések mellett – bizonyos támogatások felfüggesztésével – viszonyul alapvetően pozitívan a folyamathoz.

A nyár óta zajló tárgyalásokon fokozatosan erősödött meg a miniszter szerint az intézményi és személyes bizalom, korábbi uniós biztosként „volt egy közös hang, ahonnan el tudtunk indulni”.

Egyelőre a megállapodások aláírása a következő cél, de Navracsics Tibor arra is emlékeztetett, hogy Lengyelország hiába írta alá a helyreállítási alapról szóló egyezséget az Európai Bizottsággal, pénzt nem kapott. Mint felidézte, amint megszületett a megállapodás, az Európai Parlamentben aláírásgyűjtés kezdődött a bizottság elleni bizalmi szavazás érdekében, és a testület onnantól kezdve hátrálni kezdett.

„Nekünk is fel kell készülni arra, ha sikerül aláírni a szerződéseket, hogy ténylegesen is meg kell kapnunk ezeket a pénzeket. A vállalásaink teljesítése kedvezőbb helyzetbe hozhat, mint amilyenben Lengyelországban van.

Meg kell őriznünk a hidegvérünket, az EP bármilyen állásfoglalást tesz”

– mondta.

A 17 vállalás teljesítése után sem zárul majd le a folyamat, különösen az Integritási Hatóság és az antikorrupciós munkacsoport lesz folyamatos ellenőrzés alatt, ugyanakkor a miniszter jelezte, „a kormány lépései önmagukban nem tudják visszaszorítani a korrupciót, ehhez a gazdasági és politikai élet szereplőinek együttműködése is kell”.

Navracsics Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak utánkövetésre lehet számítani, hanem jöhetnek újabb uniós követelések is, ahogy a helyreállítási alap esetében már fel is bukkant, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége területén várnak újabb lépéseket, igaz, ez a miniszter szerint jogalkotással könnyen orvosolható.

„Mindez jól jelzi, hogy jöhetnek újabb aggályok”

– tette hozzá.

A helyreállítási alap pénzeivel azoknak a tagállamoknak is gondjai vannak, amelyek már megállapodtak az unióval, mert a 750 milliárd euróból eddig alig 100 milliárd tudtak lehívni. Navracsics Tibor úgy látja, hogy nem koherens a bizottsági feltételrendszer, ezért akadozik a pénzek kifizetése. Magyarország mindenesetre készen áll a megegyezésre.

„A végleges nemzeti terv megvan, azt várjuk, hogy a bizottság elfogadja. Másfél hónap van arra, hogy még az idén be tudjuk nyújtani. Nem a nemzeti terv minősége késztet most várakozásra, hanem az igazságszolgáltatási aggályok” – mondta a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×