Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Bocskai Dániel hallgató kiköltözés közben a Nyíregyházi Egyetem Campus Kollégiumában 2020. március 12-én. Rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett a kormány az ország teljes területére az új koronavírus-járvány miatt. Intézménylátogatási tilalmat rendeltek el a magyarországi egyetemeken, csak távoktatásban folytatható az oktatás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) intézkedési terve szerint a magyar hallgatók legkésőbb március 13-ig hagyják el kollégiumaikat és lehetőség szerint a továbbiakban lakóhelyükön tartózkodjanak. Ez alól kivétel csak rektori engedéllyel lehetséges. A nemzetközi hallgatók kollégiumi tartózkodása a továbbiakban is megengedett.
Nyitókép: Balázs Attila

Drágább lehet a kollégiumi szobaár az önköltséges tanulóknak

Az összeg mellett az egyetem határozza meg azt is, milyen hallgatóknak biztosítanak kollégiumi szobákat.

Drágulhatnak a kollégiumi díjak, de ez nem egy frissen felvett, 18 éves hallgató számára fog megjelenni, ugyanis a kormányrendeletek egészen pontosan leírják, maximum mekkora összeget lehet elkérni egy állami költséges hallgatótól a kollégiumi férőhelyért – mondta az InfoRádiónak Budai Marcell, az Országos Hallgatói Önkormányzat sajtófőnöke.

A szobákat különböző kategóriákba osztja a törvény annak megfelelően, milyen komfortfokozatot biztosítanak. A legmagasabb komfortfokozat jelenleg maximum havonta 17.475 forintba kerül egy állami költségen tanuló hallgatónál. Az önköltséges hallgatók esetében ezt viszont nem szabályozza a törvény, tehát ott az egyetem meghatározhat magasabb összeget.

A kollégiumi árak várható növekedése két esetben fordulhat elő. Vagy azért, mert az önköltséges hallgatók esetében növeli meg a fizetendő összeget az egyetem, vagy pedig azért, mert eddig nem azt a maximális összeget kérte az adott komfortfokozaton belül a szobáért, amit egyébként a törvény megengedett volna.

"Tudomásunk szerint kevés ilyen eset van, tehát a legtöbbször

az egyetemek elkérik ezt a maximális összeget, ami 9320 és 17.475 forint között mozog"

- mondta Budai Marcell.

A magyarországi egyetemek három fő szempont alapján veszik fel a kollégistákat. A sajtófőnök kiemelte: itt az egyetemek nagy szabadságot kapnak, a törvény inkább egy keretet határoz meg. Az egyetem maga határozza meg a térítési és juttatási szabályzatában, pontosan mennyi ponttal, milyen hátterű hallgatókat vesz fel.

A legfontosabb szempont a hallgató a szociális háttere.

Budai Marcell szerint ebbe beletartozhat például a szülők keresete, az eltartottak száma a családban, milyen messziről kell utaznia a hallgatónak és milyen kiadásai vannak. Ezen túl figyelembe veszik a tanulmányi eredményt, ami egy elsőéves esetén az érettségi, felsőbb éves hallgatóknál pedig már az egyetemi tanulmányi eredmény. A felsőbb éveseknél figyelmembe veszik a közéleti tevékenységet is, tehát ha valaki diákszervezetben, hallgatói önkormányzatban vagy más egyetemi hallgatói szervezetben tevékenykedik. "Ha dolgozik azért, hogy az egyetem egy jó hely legyen, akkor ezt is figyelembe szokták venni, de messze a leghangsúlyosabb a szociális háttér" – mondta az Országos Hallgató Önkormányzat sajtófőnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×