Erdő Péter a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Kossuth téren megtartott szentmisén úgy fogalmazott: a keleti és nyugati kereszténység egysége "magának Krisztusnak az akarata, hiszen ő azért imádkozott, hogy tanítványai egyek legyenek".

A bíboros megköszönte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának, hogy részt vesz az eucharisztikus kongresszuson és "szimbolikus jelentésben gazdag" tettnek nevezte, hogy "eljött közénk és szólt hozzánk" a mise előtt.

Erdő Péter a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Kossuth téren megtartott szentmisén úgy fogalmazott: a keleti és nyugati kereszténység egysége "magának Krisztusnak az akarata, hiszen ő azért imádkozott, hogy tanítványai egyek legyenek".

A bíboros megköszönte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának, hogy részt vesz az eucharisztikus kongresszuson és "szimbolikus jelentésben gazdag" tettnek nevezte, hogy "eljött közénk és szólt hozzánk" a mise előtt.

Erdő Péter emlékeztetett: I. Bartolomaiosz 2000-ben Budapesten az ortodox egyház számára is szentté avatta Szent Istvánt. Ezzel arra emlékeztetett, "hogy első királyunk halálakor, 1038-ban még egységben volt a keleti és a nyugati kereszténység".

A bíboros felidézte: Szent István király halála előtt Szűz Máriának ajánlotta koronáját, vagyis országát és egész népét. Nem ajándékképen, "hanem megrendült könyörgéssel, oltalmát és védelmét kérve, hiszen nem maradt utána örökös".

Szent István előre láthatta, hogy a fiatal kereszténységet és az európai népek közösségébe még alig beilleszkedett magyarságot végveszély fenyegeti "ezen a széljárta vidéken, amelyet sokan a népek országútjának tekintettek" - vélekedett.

"A Szűzanya elfogadta a felajánlást és magyarság és kereszténység immár ezer éve együtt járja a történelem útját minden kisértésen és nehézségen át, mindig megújulva és újjászületve" a legreménytelenebb helyzetekből is - mondta a főpásztor.

Erdő Péter szólt arról is: "Krisztus keresztje, megváltó szeretete és feltámadása a remény jele számunkra". Az eucharisztikus kongresszus jelképe ezért egy kereszt, amelyben magyar a környező országokban élt szentek és boldogok ereklyéit helyezték el Szent István és Szent Gellért korától napjainkig. "Mert a szentek mutatják meg nekünk, hogy hogyan tudjuk mai életünkben Krisztus jelenlétét hordozni ezerféle helyzetben, találékony és áldozatot vállaló szeretettel" - fogalmazott.

Hozzátette: a kereszt az elmúlt években járta Magyarország és a szomszédos országok városait. Felhívás volt imádságra, bűnbánatra és a szentek példájának megismerésére. Több mint 70 ezer kilométert tett meg. A vatikáni apostoli palotából indult, ahol Ferenc pápa áldotta meg, és vasárnap, a Hősök terén fejezi be missziós útját, azon a szentmisén, amelyet szintén Ferenc pápa fog bemutatni.

A szentmise végén Erdő Péter az missziós kereszt kicsinyített mását ajándékozta a következő eucharisztikus kongresszusnak otthont adó ecuadori Quito érsekének, Alfredo José Espinoza Mateusnak.
Erdő Péter az érseknek azt mondta, a kereszt a staféta, amely emlékezteti a következő kongresszus házigazdáit, hogy készüljenek a világeseményre.

A szentmise résztvevői megtöltöttek a Kossuth téren elhelyezett széksorokat. A kordonokon kívülről és a térre vezető utcákban állva is sokan kísérték az eseményt. A szertartáson részt vett mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.