Infostart.hu
eur:
385.95
usd:
331.37
bux:
119642.42
2026. január 14. szerda Bódog
Áder János köztársasági elnök és Weisz Fanni jeltolmács, siket esélyegyenlőségi aktivista az államfő újévi köszöntőjének televíziós felvételén a Sándor-palotában 2020. december 29-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Áder János: egy átlagos napi öltözet "vízlábnyoma" mintegy 20 ezer litert tesz ki

A divat és a fenntarthatóság kapcsolatáról beszélgetett Mengyán Eszter újságíróval, szín- és stílustanácsadóval Áder János köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.

Az államfő a beszélgetés kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy egy farmernadrág előállításához csaknem 8000 liter vízre van szükség, egy pamutpóló készítéséhez pedig 2720 literre. Azt is kiszámolták, hogy egy átlagos napi öltözet - alsónemű, nadrág, póló, cipő - "vízlábnyoma" mintegy 20 ezer litert tesz ki.

Áder János rámutatott: 2015-ben a világ textilipara mintegy 79 milliárd köbméter vizet fogyasztott ruházati termékek gyártásához, ami 43 Balatonnak, vagy a Nílus éves vízhozamának felel meg. Emellett az előállításhoz sok vegyszert és festéket használnak fel, amelyek jelentős része, különösen a fejlődő országokban, tisztítatlanul kerül vissza a folyókba, tavakba, szennyezi a környezetet és rontja az ott élők életfeltételeit - tette hozzá a köztársasági elnök, megjegyezve, ma a globális vízszennyezés 20 százalékáért felel a textilipar.

Mengyán Eszter elmondta: nagy hatással volt rá a The true cost (A valódi ár) című dokumentumfilm. A film a 2013-as bangladesi ruhagyár összeomlásáról szól, ahol különböző nagy nyugati divatmárkák termékeit készítették, és az ipari balesetben 1100 munkás meghalt, további csaknem 2500 pedig megsérült.

Áder János hangsúlyozta:

a "Dobd el!" kultúra a divatban különösen megjelenik,

az Európában vásárolt ruhák egy főre jutó mennyisége 40 százalékkal nőtt az elmúlt években. Emellett az európaiak ruháik 30 százalékát csak egyszer veszik fel, és a ruhák csak egy százalékát hasznosítják újra.

Mengyán Eszter kiemelte: divatáruban Nagy-Britannia a legnagyobb fogyasztó, Magyarország egyelőre még nincs az élmezőnyben, de főként a tizenéveseknél nagy a "csoportnyomás". Ezért fontosnak nevezte, hogy minél többen beszéljenek arról, lehet másképpen is tekinteni a vásárlásra.

Egyéni szinten például kevesebb mosással, kevesebb mosószer használatával, illetve olyan technológia kifejlesztésével, amely a mosógépekben kiszűri a mikroműanyag-szálakat, lehet tenni a fenntarthatóság érdekében - hívta fel a figyelmet Mengyán Eszter.

A köztársasági elnök fontosnak nevezte a fogyasztók tudatosabb vásárlásra és a ruhatáruk tudatosabb használatára ösztönzését. Arról is beszélt:

a fogyasztók és az influenszerek tudnák jelezni az iparnak, hogy milyen termékeket látnának a jövőben szívesen,

az államok pedig megfelelő szabályozással kényszeríthetik, vagy ösztönzőkkel segíthetik a divatipar átállását egy fenntarthatóbb irányba. A tudomány pedig olyan kérdésekre adhat válaszokat, mint például a mikroműanyagok szűrése - fűzte hozzá.

Az államfő felháborítónak nevezte, hogy egyes divatmárkák, amikor nem tudnak eladni terméket, megsemmisítik, bedarálják, elégetik azt, mindezt úgy előadva, mintha energiát állítanának elő. Valós problémának nevezte ezt Mengyán Eszter is, mert a fast fashion márkáknál olyan gyorsan jön az új árukészlet, hogy nem tudnak a korábbi ruháktól megszabadulni.

Áder János jelezte, hogy a divat és a fenntarthatóság kapcsolatáról szóló beszélgetést folytatják Mengyán Eszterrel.

Címlapról ajánljuk

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Az Európai Bizottság 90 milliárd eurós, közös hitelből finanszírozott támogatási csomagot terjesztett elő Ukrajna számára 2026–2027-re, amelynek kétharmada katonai célokat, egyharmada pedig az állam működését finanszírozná. Ursula von der Leyen szerint a cél az, hogy Ukrajna „erőpozícióban legyen a csatatéren és a tárgyalóasztalnál is”, miközben az EU története egyik legnagyobb, célzott geopolitikai hitelprogramját indítja el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×