Gilly Gyula orvos, egészségügyi közgazdász előadásában a célzott, differenciált hazai védekezést hiányolta, az izoláció mellett a fertőzöttek 8-10 napra visszamenő kontaktuskutatást sürgetve. A tesztelésről szólva kifogásolta, hogy Magyarország "egyáltalán le sem hajol ezért az egyetlen egy fegyverért", hozzátéve, nem megoldás, hogy "bezárok mindenkit, mert ezzel a fertőzöttet is bezárom".

A "Covid 2021 vizsgálóbizottság" ülésén annak a véleményének adott hangot, hogy ameddig nincs meg a lakossági szintű védettség, addig úgy kellene eljárni, mintha nem volna vakcina.

Az egyéni védettség soha nem komplett, mert a vakcinák nem százszázalékosak – jelentette ki Gilly Gyula, aki hosszan sorolta, milyen későbbi súlyos betegségek oka lehet a koronavírus-fertőzés, bármilyen enyhe volt is a lefolyása.

Elmondta, szerinte szigorúan tilos volna nyitni a jelen helyzetben, egy kérdésre reagálva pedig úgy nyilatkozott, minden további nélkül kötelezővé tenné az oltást, nem is érti, mivégre az önkéntesség.

Gilly Gyula hangsúlyozta, teljesen eltérőek a becslések arról, hányan estek már át Magyarországon a fertőzésen, nem tudni, milyen mértékű az átfedés az oltottak körével, ahogy azt sem, mekkora és meddig érvényesül az immunitás, így pedig "tág tere van a blöffölésnek".

Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a járvány kezdetén a védőeszközök biztosítása mellett a többletfeladatok ellátásának megszervezése is döcögősen indult. Hozzátette: a védőfelszerelés-ellátottság jelentősen javult, a kezdeti problémák szinte kivétel nélkül megszűntek mostanra. Továbbra is komoly gondot okoz azonban a testület létszámhiánya, amelyen csak rontott, hogy a jogviszonyváltás miatt bajtársai egy-másfél százaléka leszerelt.

Elmondta: a járvány miatt bonyolultabb, lassabban végezhető feladatokat kellett és kell elvégeznie a mentőszervezetnek, nemegyszer a háziorvosok teendőit véve át, miközben többórányi munkaidőt vehet el például a vidékről a fővárosba vezényelt egységek napi utazása.

Kusper Zsolt arra a kérdésre, hogy perelnek-e koronavírus-fertőzött kollégáik százszázalékos táppénzéért, úgy nyilatkozott: nem látja ezt járható útnak, mert akkor nekik kellene bizonyítaniuk, hogy az érintett munkavégzés közben kapta el a betegséget.

Arról beszélt: kollégái közül sokan jelezték, hogy el akarnak menni a mentőszolgálattól, különösen a hosszú ideje kifogásolt alacsony munkabér miatt. Kiemelte, hogy az általa bérfelzárkóztatásnak nevezett emelés sem oldja meg a problémákat.

Kérdésre válaszolva

• a mentődolgozók oltásának kötelezővé tétele mellett
• a mentésszervezés optimalizálását,
• az irányítás és a kórházak közötti kommunikáció javítását,
• a pihenőidő kiadását,
• a munkaórák számának korlátozását

nevezte a legsürgetőbb feladatnak, kiemelve, hogy utóbbiak egy csapásra javítanák bajtársai hangulatát.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!