eur:
393.78
usd:
365.21
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek egy kispap lábát mossa a nagycsütörtöki szentmisén az esztergomi bazilikában 2015. április 2-án. A lábmosás szertartása Jézus Krisztustól ered, aki az utolsó vacsorán szeretete és alázata jeléül megmosta a tizenkét tanítvány lábát.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Az utolsó vacsorára emlékeznek a keresztények nagycsütörtökön

Megkezdődik a húsvéti "szent háromnap", az egyházi év legfontosabb időszaka.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek este 6-kor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét az utolsó vacsora emlékére. A szertartáson a koronavírus-járvány miatt hívek nem vehetnek részt, de élőben közvetíti a főegyházmegye Facebook-oldala, az esztergomi városi televízió és a Magyar Katolikus Rádió.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye szerint nagycsütörtökön délelőtt a katolikus egyház székesegyházaiban az úgynevezett krizmaszentelési misén a püspökök megszentelik az olajat, amelyet kereszteléskor, bérmáláskor, pap-, illetve templomszenteléskor és a betegek szentségének kiszolgáltatásakor használnak.

A püspök hagyományosan együtt misézik az egyházmegyében szolgáló papokkal, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket. Idén több székesegyházban zárt körű a krizmaszentelési mise, a papság pedig közvetítésen keresztül vesz részt a szertartáson.

Az esti liturgiában felidézik az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását. Az utolsó vacsora az első szentmise és az oltáriszentség alapításának ünnepe. Ezen a vacsorán hangzott el a jézusi parancs, hogy "szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket" - idézték, hozzátéve, hogy ez a tanítás különösen időszerű a mai világban.

A szertartás része a lábmosás, ezzel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán "a legalantasabb munkát vállalva", megmosta a tanítványok lábát. "Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni" - írták, hozzátéve, hogy idén a lábmosás szertartása a legtöbb helyen elmarad.

Az esti szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. A liturgia színe fehér, a pap fehér miseruhát visel, az öröm hangjaként szól a mise elején az orgona, és virág díszíti az oltárt. A Glória bevezető sorai után a templomok csengői és harangjai elhallgatnak és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok "Rómába mennek".

Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi a szentmise végén az oltárfosztás. A terítőt és a díszeket eltávolítják az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy mellékoltárhoz viszi.

"A szertartás végén a csend jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat"

- tették hozzá.

Erdő Péter szerdán az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. A teljes interjút szerkesztve elolvashatják itt, vagy meg is hallgathatják a beszélgetést.

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×