Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Tarlós István főpolgármester a 3-as metróvonal felújított északi, az Újpest-központ és Dózsa György út közötti szakaszának átadásán az Újpest-központ metróállomáson 2019. március 30-án.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Tarlós István: folyamatosan másra mutogatni, az egy idő után hiteltelen

Az elmúlt hetekben éles politikai vita alakult ki arról, hogy a különleges jogrend idején milyen felelősség hárul a mindenkori főpolgármesterre. Tarlós István, Budapest előző főpolgármestere szerint nem lehet elmenekülni a politikai felelősség elől, viselni kell azt bármilyen helyzetben.

Tarlós István úgy véli, a főpolgármester Budapest első embere, ami azzal jár, hogy jelentős praktikus és majdnem korlátlan politikai felelősség terheli, ennek kérdését meglátása szerint azonban nem egyes internetes kommentelők „kificamodott” véleménye alapján kell vizsgálni. Ugyanakkor, ha valaki mindenre azt mondja, hogy mindenki hibás, csak ő nem, az nem biztos, hogy szerencsésen értelemezi a pozíciót.

Különbséget kell tenni ugyanakkor politikai és jogi felelősség között – tette hozzá Tarlós István a Magyar Nemzet kérdésére. Szerinte, ha a főpolgármester háta mögött történt valami, akkor is ki kell állni, és meg kell osztani a nyilvánossággal, hogy az adott esetnek ki a közvetlen felelőse, és a történteket hogyan és mikor vizsgálja ki.

„Visszatérő módon, folyamatosan másra mutogatni, az egy idő után unalmas és hiteltelen”

– fogalmazott Budapest előző főpolgármestere.

A jelenleg érvényben lévő különleges jogrenddel kapcsolatban Tarlós István megjegyezte, ilyen helyzetre a rendszerváltozás óta nem volt példa. Miután a mindenkori főpolgármester most olyan döntéseket hozhat meg, amelyek normál esetben a Fővárosi Közgyűlésre tartoznának, a testületre háruló felelősséget is magára kell vennie.

Tarlós István arról is beszélt az interjúban, hogy miért nem Budapest legitim, választott vezetője áll a fővárosi védelmi bizottság élén. Emlékeztetett rá, hogy korábban a védelmi bizottság elnöke a főpolgármester volt, azonban a 2013-as dunai nagy árvizet megelőzően úgy módosult a törvény, hogy a kormányhivatal vezetője lesz az elnök. A gyakorlati, árvízi védekezési tapasztalatok alapján, azonban bebizonyosodott, a főpolgármester van abban a pozícióban – többek között felügyeli, és a koordinálja a védekezésben fontos szerepet játszó fővárosi közszolgáltató cégeket –, hogy a testület vezetését ellássa. Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István 2018-ban megkötött megállapodása alapján 2020. január 1-től újra a mindenkori főpolgármester lett volna a védelmi bizottság elnöke, de a jelenlegi vezető nem akarta vállalni ezt a szerepet, így maradt a kormányhivatal vezetője.

A természetes jog- és valóságérzetem is azt mondja, hogy ezt a pozíciót a főpolgármesternek kellene betöltenie, fogalmazott az interjúban Tarlós István.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×