Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Napelemek a Mol 6,71 megawatt teljesítményű napelemparkjában Százhalombattán, az olajfinomító területén 2019. október 18-án. A Mol Százhalombattán, Tiszaújvárosban és Füzesgyarmaton állított üzembe napelemparkot, összesen 18,4 megawatt teljesítménnyel.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor: atomenergia és naperőművek igen, szélkerék nem

Betilthatja a kormány a műanyag csomagolóanyagokat, többek között ezt mondta a miniszterelnök az évadnyitó kormányinfón csütörtökön. Zöldügyben Palkovics László pénteken éghajlat-változási cselekvési tervvel érkezik.

Irak, a migráció, az egészségügy és a gazdasági kilátások mellett a klímaváltozásra adandó magyar kormányzati választ említette Orbán Viktor a csütörtöki évnyitó kormányinfón azon témák között, amelyek most a kabinet szerint a leginkább fajsúlyosak.

Mint beszámolt róla, az

éghajlatváltozási cselekvési tervet

jóváhagyták a szerdai kormányülésen, ezt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken be is fogja mutatni.

Orbán Viktor leszögezte, a Kárpát-medence alkalmas arra, hogy a legkedvezőtlenebb változás esetén is fenntartható maradjon; a változáshoz tervszerűen kell alkalmazkodni, és ezt meg is kell kezdeni, az ivóvízkészlettel kapcsolatos szükséges döntéseket meghozva.

Az energiagazdálkodással összefüggésben elmondta, a világon 21 ország tud úgy növekedni, hogy a szén-dioxid-kibocsátása csökken, Magyarország pedig ezek közé tartozik, vagyis "a klímabajnokság élmezőnyéhez tartozunk", megelőzve Németországot, Hollandiát vagy Ausztriát.

A cél így is az, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé tegye Magyarország. Ehhez

a legnagyobb forrás az új paksi blokk lenne, a többi villamosenergiát pedig a napból kívánja elérni a kormány. Szélerőművekre nem adnak ki engedélyt.

A teljes klímasemlegesség szerinte 2050-re érhető el, amihez mintegy 50 ezer milliárd forintra volna szükség, az alábbi szempontok figyelembevételével:

  1. fizessenek a klímarongálók
  2. nem lehet a családoktól elvenni a pénzt
  3. sem a szegényebb országoktól
  4. nyíltan ki kell mondani, hogy atomenergia nélkül nincs sikeres gazdaság.

Magát a teljes akciótervet februárban mutatja be a kormány; annyit elárult belőle a miniszterelnök, hogy

  • 2022-től csak elektromos buszokat lehet forgalomba állítani a városi közlekedésben,
  • minden illegális szemétlerakót fel kell számolni,
  • a folyókat mentesíteni kell a PET-palackoktól
  • a műanyag csomagolóanyagokat ki kell vezetni.

A magyarországi zöldmozgalmárokról úgy fogalmazott: "görögdinnyék, vagyis kívül zöldek, belül vörösek". Ő - osztrák mintára - akár koalíciót is el tud képzelni velük, de annak nem lenne a vezetője. Azért azt leszögezte, inspirálónak tartja, ami "a szomszédban", Ausztriában történik, főleg annak fényében, hogy az Európai Néppárt Orbán Viktor szerint eddig nem talált válaszokat a zöldügyekre, csak "sodródik".

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×