Az új energiastratégia elsősorban a magyar gazdaság energiafüggetlenségének az erősítését szolgálja, amely cél elérését négy fő program végrehajtása szolgálná – mondta az InfoRádióban Kaderják Péter.

Az első programpont szerint az energiafogyasztók kerülnének a stratégia középpontjába, a választási szabadságot, valamint a megfizethető áron történő energiaszolgáltatást előtérbe helyezve.

• A második az ország ellátásbiztonságának erősítését célozza, míg
• a harmadik a gazdaság dekarbonizálására összpontosít - döntően a klímavédelem szempontjai miatt -,
• a negyedik fő programpont pedig az energetikai innovációban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználására

– ismertette az energiaügyekért felelős államtitkár.

A megújulóenergia-felhasználásra a végső energiafelhasználáson belül 2020-ra kötelezően 13 százalékos arányt vállalt Magyarország, 2030-ra pedig 21 százalékot.

A villamosenergia-szektorban a korszerű, XXI. századi megújuló villamosenergia termelési módokat támogatják elsősorban, kiemelten

• a naperőművi áramtermelést,
• a közlekedésben a bioüzemanyag-felhasználást és a megújuló áramtermelésre támaszkodó e-mobilitást,
• míg a fűtési szektorban – részben a gáz kiváltását energiahatékonyság és megújuló energiafelhasználás révén – döntően a biomassza és geotermikus energia felhasználásának térnyerésére számítanak.
• A távhőszolgáltatásban pedig 50 százalék alá szeretnék mérsékelni a földgázfelhasználás részarányát, ami jelenleg 70 százalék körül van

– sorolta a szakember.

Dekarbonizálási célok és Paks II.

Az ország áramtermelése már ma is 60 százalékban karbonmentes, ezt a mértéket 2030-ra 80 százalékra, 2040-re pedig 90 százalékra javasolják megemelni – válaszolta kérdésre Kaderják Péter. A fűtési szektorban alapvetően az épületek energiafelhasználásának a megtakarításában látnak lehetőségeket, a közlekedés területén – mint már említette – döntően a megújuló biokomponensek felhasználásának az arányát ösztönzik, ahogyan a villamosenergia-meghajtású közlekedés térnyerését is.

A most készülő energiastratégia döntően 2030-as célokat fogalmaz meg, 2040-es kitekintéssel, amely utóbbinak a villamosenergia szektorban van különös jelentősége, hiszen arra számítanak, hogy a paksi nukleáris kapacitások cseréjére (Paks I-ről Paks II-re való átállásra 2037-ben) akkorra kerülhet sor. Tehát

nagyon jelentősnek tekintik a nukleáris energiatermelést a jövőbeni energiastratégiában

– húzta alá az államtitkár. Ma úgy látják, ezen kapacitások nélkül a nagyon ambiciózus klímavédelmi és üvegházgáz-kibocsátási tervek nem valósíthatók meg.

Csökkenteni kell a gáz importkitettségén

Ma az összes energiaigényünk ellátásában 37 százalékos szerepet játszik a földgáz, tehát a legjelentősebb energiaforrás, amelyet felhasználunk. Úgyhogy

a gázszektorunkra vonatkozó jövőkép kiemelten fontos része az energiastratégiának

– fogalmazott Kaderják Péter, aki szerint több általánosabb célt szem előtt tartva kell a stratégiát kialakítani. Mindenek előtt erősítenünk kell az energiafüggetlenségünket, hiszen

a földgáz tekintetében 80 százalék körüli az importkitettségünk,

emlékeztetett a szakember. Emellett figyelembe kell venni a gazdaság dekarbonizálásának célját is, valamint, hogy a fogyasztók versenyképes áron jussanak szolgáltatásokhoz. Az energiaügyekért felelős államtitkár elmondása szerint a főbb felhasználói szektorok közül

a lakosság esetében látnak jelentős földgázmegtakarítási lehetőséget,

amennyiben sikerrel tudnak a következő években energiahatékonysági beruházásokat megvalósítani. Az áramtermelés szektorában pedig a megújuló energiaforrások térnyerése jelenthet komoly versenyt a földgáz számra – tette hozzá Kaderják Péter.

2040-re látnak arra esélyt, hogy a földgáz a mainál már érzékelhetően kisebb szerepet játsszon az áramtermelésben. Eközben az ipari szektorban a gazadásági növekedés következtében növekvő fogyasztásra számítanak. Ezek együttes hatásaként

2030 környékére 70 százalék alá csökkenhet az ország importkitettsége

– emelte ki.

Az energiafüggetlenségünket erősítheti a megmaradó import minél több forrásból és útvonalon történő beszerzése, fenntartva a diverzifikáció eddigi politikáját, valamint a magyarországi előállítás ösztönzése.

Új technológiák

Kaderják Péter kiemelte:

még a sikeres energiahatékonysági beruházások esetén is csak enyhe mértékben csökkenhet a teljes energiafelhasználásunkon belül a földgáz aránya,

viszont az importkitettségünk jóval kedvezőbb módon változhat.

A hazai kitermelést is szinten kívánják tartani, amire ma látnak is esélyt, a forrásoldalon pedig a földgáz mellett olyan gázforrásokat is bevonnának a rendszerbe – részben kísérleti jelleggel –, amelyek zöldítenék a földgázfelhasználást. Erre a szakember szerint

az egyik lehetőség a hazai biometán előállítása, a másik még inkább kísérletibb jellegű: a megújuló villamosenergia segítségével előállított hidrogén termelése és a földgázhoz való keverése valamilyen kisebb mértékben.

Utóbbi területeken elsősorban innovációs pilotprojekteik megvalósításában gondolkodnak.