eur:
410.63
usd:
395.13
bux:
0
2024. december 25. szerda Eugénia
Nyitókép: Pixabay.com

Korhatárbotrány: a mozi nem tehet különbséget néző és néző között

A gyerekek akár egy horrorfilmet is végignézhetnek a moziban, mert a jelenlegi szabályozás ugyanis nem tiltja. Az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke úgy véli, hogy a jelenlegi törvény újraszabályozását szakmai és társadalmi vitának kellene megelőznie.

A fiatalok védelme érdekében a szülők mellett a moziknak is lehetne felelősségük abban, hogy kiszűrjék a korhatáros filmek túl fiatal látogatóit, de Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda igazgatója elmondta, hogy a magyar szabályozás szerint a mozi nem válogathatja meg, hogy kit enged be egy filmre. Vagyis

életkor alapján nem tehet különbséget néző és néző között.

Az Országgyűlés által 2003-ban, a filmtörvényben meghatározott rendszer lényege, hogy a mozi tájékoztat, nem kötelez, nem ír elő és nem állít tiltófákat az ajtajába – sorolta a szakember, aki szerint a korhatáros tájékoztatás elsősorban a felelősen gondolkodó szülőket célozza, akik a gyereküket is így nevelik és irányítják.

Sajnos a magyar társadalom jelentős hányada nem felel meg annak az elgondolásnak, amit a törvényalkotó annak idején papírra vetett – tette hozzá Taba Miklós –, emiatt pedig érdemes lehet átgondolni a szabályozást.

Ilyen helyzetben a mozi a szülőt és a gyermeket is figyelmeztetheti, de nincs lehetősége a korhatár betartatására – mondta az InfoRádiónak Boros Erika, a Mozisok Országos Szövetségének elnöke.

"Nincs lehetősége megtiltani vagy erélyesebben föllépni a kiskorúak védelmében"

– fogalmazott, tehát, ha valaki saját akaratból be akar menni egy előadásra, érvényes jegy fejében megteheti, illetve a szülők bevihetik a gyereküket, ha így döntenek.

Az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke az InfoRádiónak azt mondta: meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a gyermekek ne ülhessenek be egy 16-os, vagy egy 18-as karikával ellátott filmre a moziba, de L. Simon László szerint ez nem jogalkotói kérdés.

"Lehet változtatni, de nem biztos, hogy jogalkotói kérdés, mert a túlzott szigor úgy hat a társadalomra, hogy azt mondhatják az emberek: »a kormánypártok megint a szabadságjogokat akarják korlátozni«, még akkor is, ha egyáltalán nincs ilyen törekvés" – mutatott rá a politikus, aki szerint a szolgáltatók felelősségére igenis, rá kell mutatni, és kérni kell őket, akár a szülőknek, szülői szervezeteknek, például a Nagycsaládosok Országos Egyesületének, hogy teremtsék meg annak a feltételét, hogy 18+-os filmre ne ülhessenek be 12 évesek.

Az európai kultúrkörben vannak olyan országok, ahol a mozinak, egy megfelelő szakértői vélemény alapján, jogában áll megmondania, hogy egy korhatáros film nem való adott korosztálynak, és ne nézhesse meg a moziban – jegyezte meg a Nemzeti Filmiroda igazgatója. Taba Miklós úgy látja, társadalmi vitát követően a törvényalkotónak szabályoznia, akár újraszabályoznia kellene ezt a kérdéskört.

Boros Erika szerint a Mozisok Országos Szövetsége mellett az Art-Mozi Egyesület és a Filmforgalmazók Egyesület is részt vehetne egy olyan társadalmi vitában, amelyet a filmiroda vezetője vetett föl az InfoRádióban. "Biztos vagyok benne, hogy a filmes szervezetek állni fognak a rendelkezésükre az összes tapasztalatukkal és szakmai tudásukkal" – hangsúlyozta, hozzátéve: amíg nincs szigorúbb szabályozás, addig a mozik is tehetetlenek a korhatáros besorolás betartásában.

L. Simon László az InfoRádiónak elmondta, hogy a parlament kulturális bizottságát még nem keresték meg az ügyben. Egyébként ő is úgy véli, hogy a jelenlegi törvény újraszabályozását szakmai és társadalmi vitának kellene megelőznie, aminek nem feltétlenül a kulturális bizottság kezdeményezésére kell, hogy történjen. Egy dolog azonban biztos, jegyezte meg, akár Pósán László elnök, akár L. Simon László maximálisan nyitottak lennének arra, hogy erről a kérdésről például bizottsági meghallgatást tartsanak, erre azonban akkor valós igénynek kell lennie.

Az országgyűlési képviselő nem feltétlenül a szigorban és a tiltásban, hanem a felvilágosításban és a nevelésben hisz.

Nem a gyermek hibája, ne hibáztassuk

A gyerekek, de sokszor még a kamaszok is nehezen tudják elválasztani a valóságot a képzelettől, legyen az akár egy mese vagy egy mozifilm – mondta az InfoRádiónak Bojti Andrea klinikai gyermekpszichológus, és ezt egyfajta mágikus, vagyis gyermeki gondolkodásnak nevezte. Vagyis ha a gyermek megnéz a moziban egy élethűnek tűnő filmet, ami nem egy megrajzolt mese, annak feldolgozása komoly lelki folyamat, hogy a filmvásznon történtek nem a valóság.

Ha a gyermek a szülő tudta nélkül nézett meg egy korhatáros filmet a moziban, és aztán elkezd félni, fontos, hogy a szülő ne hibáztassa érte. "Nem a gyerek hibája,

nem a gyerek felelőssége, hogy például 10 évesen retteg egy szörnyfejtől.

Ne a gyereket kezdjük el hibáztatni, mert akkor bezárkózik és elveszíti annak a lehetőségét, hogy megossza, kiadja magából" – hangsúlyozta a gyermekpszichológus.

Az agresszív jelenetek egy idő után megterhelhetik a gyerekeket. "A jellemzően alvásproblémák, mint az éjszakai felriadás és rémálmok, vagy a viselkedésváltozások ki tudnak hosszú távon hatni a gyerekre" – fogalmazott, és ha ezeket a tüneteket nem kezelik, akkor akár a felnőtt korra is kihathatnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Egzisztenciális válságban az európai autóipar - Ez már a mélypont?

Egzisztenciális válságban az európai autóipar - Ez már a mélypont?

Nagyon komoly kihívásokkal néz szembe az európai autóipar, erre az idei év eseményei is rámutattak. A globális piaci verseny, különösen a kínai gyártók térnyerése, az EU-s szabályozás szigorodása, és a gyenge elektromosautó-eladások súlyosbítják az európai szereplők helyzetét, ami létszámleépítésekhez, gyárbezárásokhoz vezetett. Az idei év eseményei rámutattak, hogy ez egy nagyon komoly kihívásokkal terhelt időszak, és nagyon úgy tűnik, hogy az idei ugyan lezárul, gondoknak még koránt sincs vége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×