Infostart.hu
eur:
367.39
usd:
334.99
bux:
144205.27
2026. november 18. szerda Jenő
Diákok ebédelnek a nyíregyházi Görögkatolikus Általános Iskola ebédlőjében 2014. május 9-én. Megjelent a szeptember elsejétől hatályos közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza a többek között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát. Tilos lesz többek között a szénsavas, vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. Előírták továbbá, hogy a közétkeztetésben fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

Nem családi gyászesemény, hogy kezdődik az iskola

A szülők iskolakezdés után legalább még egy-két hétig fordítsanak több időt a gyermekekre, de nem szabad stresszben tartani őket az iskolakezdés miatt – mondja Léder László pszichológus.

A szakmai tapasztalat azt mutatja, hogy

a gyerekek általában jobban viselik az iskolakezdést, mint a szüleik,

és pár nap után, szinte észrevétlenül hozzászoknak. Sok szülőnek azonban már a nyári együttlét is nehéz feladatnak bizonyul, hiszen két és fél hónapot szülő–gyerek programmal kitöltetni valóan nem olyan egyszerű. De az iskolakezdés alkalmával úgymond normalizálódik az ember élete, ezért "ne essünk kollektív családi gyászba", mert az egyáltalán nem olyan rossz dolog – tanácsolja a pszichológus.

Léder László úgy látja, a valós problémák 99 százaléka a reggeli felkelésekből származik. Bár szülőként, és szakemberként nehezen értelmezhető számára, hogy az első tanítási napon miért kell reggel fél nyolcra például elsős, másodikos diáknak bemennie az iskolába, azzal egyetért, hogy a nyári szünet végén a fokozatos korábbi lefekvéssel, felkeléssel trenírozva segíthetjük a legtöbbet a gyereknek.

A pszichológus az InfoRádiónak nyilatkozva arra is kitért, hogy szerinte az iskolának szeptemberben kell kezdődnie, fokozatosan. Általában ugyanis

nem szokott jól elsülni, hogyha a szülők a gyermeküket augusztus végén olvasásra, matekozásra próbálják rábírni.

Azon felül, hogy mindenki stresszes lesz tőle, sok hozadéka nincs is, jegyezte meg.

Az óvodából a iskolapadba csöppenő elsősökkel kapcsolatban arra hívta föl a figyelmet, hogy számunkra a legfontosabb tájékozódási pont az, hogy a szülő hogyan érez, ezért – nem túlzásokba esve –, de azt kell kommunikálni, hogy jó dolog az iskola, vannak előnyei, ami segítheti a lelki fölkészülésüket. Személyes tapasztalata továbbá, emelte ki, hogy amikor a gyerekek bekerülnek az első osztályba,

a szülők "nem engedhetik el a kezüket",

rossz stratégiának véli, hogyha a szülő azt gondolja, hogy onnantól kezdve az iskola kompetenciája és felelőssége, hogy csináljanak a gyerekből iskolást. Az első pár hét mindenképp egy intenzívebb szülői jelenlétet igényel, tette hozzá.

Léder László végezetül megjegyezte, tapasztalatai alapján az iskolarendszer az apák "térképéről" sok esetben hiányzik, és teljes mértékben az anyákra hárul az intézkedés jogköre és felelőssége, mintha a gyermek taníttatása és fejlesztése kizárólag az ő feladatuk lenne, ami óriási tévedés. A pszichológiai kutatások ugyanis mind azt mutatják, hogy az apai jelenléte mind a kislányok, mind a kisfiúk teljesítményét, és iskolai közérzetét is javítja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×