Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: ismeretlen

Visszakozott a kormány a börtönépítések ügyében

Sajtóértesülések szerint mégsem épül börtön Ózdon, Kunmadarason és Kemecsén, mert túl drága lenne. Pedig szükség lenne új büntetés-végrehajtási intézményekre, mert a meglévőek nagyon túlzsúfoltak.

A kormány 2010-ben kezdte bővíteni a már meglévő börtönöket, mert a szigorodó Büntető törvénykönyv miatt a korábbinál jóval többen kerültek rácsok mögé. 1600 új férőhelyet alakítottak ki, de az átlagos zsúfoltság még így is 129 százalékos, ezért a kabinet bejelentette, hogy nyolc új börtönt építtet. Erről Orosz Zoltán, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szóvivője nyilatkozott az InfoRádióban.

"Kunmadarason egy 1000 fős, Ózdon, Kemecsén, Csengeren, Komlón, Békésen, Hevesen és Komádiban egy-egy 500 fő elhelyezésére szolgáló büntetés-végrehajtási intézet létesül. Ezeknek köszönhetően a telítettség várhatóan 100 százalék alá fog csökkenni."

Kiskunhalason is lesz egy új börtön, a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadó Központot építik át. Erről is Orosz Zoltán beszélt, 470 új férőhelyet és közel 250 új munkahelyet ígérve.

Már a börtönőrök toborzása is megkezdődött, sőt Pintér Sándor belügyminiszter bejelentette, hogy az új börtönöket rabokkal építtetik fel, amikor Lukács László jobbikos országgyűlési képviselő azt a választ kapta egy írásbeli kérdésére a belügyi tárcavezetőtől, hogy

Kunmadarason mégsem létesül börtön, mert túl drága lenne.

Erről a 168 Óra írt, a Népszava pedig az érintett polgármesterektől úgy tudja, hogy hasonló okból Ózdon és Kemecsén is elmarad a beruházás, pedig az önkormányzatok már több millió forintot elköltöttek az előkészületekre.

A lap információja szerint

a kormány 2015-ben 106 milliárd forintot szánt a nyolc új börtönre, amelyekben összesen 4500 rab fért volna el, de azóta két közbeszerzés is sikertelen volt, az építőanyag és a szakmunka pedig nagyon megdrágult.

Az InfoRádió elküldte a kérdéseit a Belügyminisztériumnak, amely a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához továbbította megkeresésünket. Onnan még várjuk a választ.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×