A PIRLS-mérés összeállítói figyelembe veszik, hogy az adott országban mit tanítanak a tantervben - mondta az oktatási államtitkár. Palkovics László szerint a magyar gyerekek javuló szövegértése az iskolák állami fenntartásának is köszönhető.

„Ezek az eredmények olyan gyerekek esetén is javultak, akik olyan iskolákba jártak, ahol lehet, hogy korábban az önkormányzatnak nem volt arra forrása, hogy a megfelelő tanítót alkalmazza, helyettesítettek vagy nem volt tanár, ilyen értelemben az iskolai környezet stabilizálódása nagyon fontos elemnek tűnik. Egyébként más nem nagyon történt.”

A diákok és a pedagógusok közvetlen visszajelzései is azt igazolják, hogy a stabil iskolai környezet hatása viszonylag gyorsan jelentkezik a tanulmányi eredményekben - tette hozzá az államtitkár.

„Minden ilyen felmérésnél nemcsak a gyerekek tudását mérjük meg, hanem különböző kérdéseket teszünk fel a családi háttérre, motivációra, a tanároknak pedig arról, hogy mennyire látják jónak, stabilnak, biztonságosnak az iskolai környezetet. Ez alapján azt látjuk, hogy van egy erőteljes eltolódás a stabil iskolai környezet irányába. Ezt mi az állami fenntartásnak tulajdonítjuk, különösen azokban az iskolákban, ahol ez korábban probléma volt; kistelepülés kis iskolája, közepes méretű városok iskolái. Stabil környezetben jobb tanítani és tanulni.”

Fontos eredmény, hogy a rosszabb körülmények közül érkező gyerekek is jobban teljesítettek ezen a mérésen, mint a korábbiakon, az iskolai rendszer biztonságának fokozódása tehát lassan kompenzálni képes az ő hátrányaikat is - mondta Palkovics László.

Az egyetemek gazdasági működésében kulcsfontosságú a kis- és középvállalkozásokkal való együttműködés - mondta az oktatásért felelős államtitkár.

„Az egyetemek egyik nagyon komoly új feladata, hogy támogassák azokat a hazai tulajdonú iparhoz tartozó cégeket, amelyek nem rendelkeznek új termékfejlesztési képességgel. A magyar tulajdonú vállalatoknak azontúl, hogy elkezdek nagyon jól működni, versenyképesek, fel kell építeni egy kutatói, termékfejlesztői kapacitást. Az egyetemeknek támogatniuk kell, hogy a hazai tulajdonú vállalatoknak legyen saját termékük.”

Palkovics László kiemelte, hogy az egyetemeknek olyan fejlesztéseket kell végrehajtaniuk, amelyekkel hatékony lehet az együttműködésük a magyar kkv-kal.

„Három-négy egyetemi városban épül már olyan inkubációs központ, ahova különböző méretű vállalatok mehetnek és az egyetem ilyenfajta szolgáltatást nyújt nekik. Szükséges, hogy az egyetemeknek legyen erre alkalmas eszközparkjuk és szakembereik – ezek felépítése zajlik. Innen az egyetemek olyan képességet tudnak szerezni, amivel, ha megszűnnek azok a támogatások, amelyek ezt most elősegítik, akkor maguknak is tudnak bevételt generálni ebből.”

Az oktatásért felelős államtitkár arról is beszélt, hogy az új források bevonása kulcsfontosságú lehet az egyetemek gazdálkodásában. Palkovics László hozzátette: a kis- és középvállalkozások üzleti modelljében helyet kell, hogy kapjon a kutatás-fejlesztés finanszírozása.