eur:
393.02
usd:
366.42
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin
Nem sértette meg a Jobbik Habony Árpád képmáshoz való jogát

Nem sértette meg a Jobbik Habony Árpád képmáshoz való jogát

A Jobbik Magyarországért Mozgalom plakátjai miatt zajlott eljárás.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2017. április 1-jén indított plakát-kampányában számos olyan plakátot helyezett el közterületen, amelyen Habony Árpád fényképe látható - idézte fel a Fővárosi Törvényszék sajtóközleményében.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértést, valamint kötelezze a Jobbik Magyarországért Mozgalmat a jogsértés abbahagyására a képmása felhasználásával készített és kihelyezett valamennyi plakát 8 napon belül történő eltávolításával, továbbá a még ki nem helyezett plakátok megsemmisítésével. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest magánlevél formájában megküldött bocsánatkérésre.

A felperes szerint az alperes által közzétett plakát közlése valótlan, a felperes emberi méltóságát és jóhírnevét sértő állítás.

Ráadásul Habony Árpád nem tekinthető olyan személynek, akinek hozzájárulás nélkül el kell viselnie képmásának közzétételét.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, ugyanis álláspontja szerint a felperes közéleti szereplő.

A plakátok mondanivalója az, hogy az országban az európai átlaghoz képest alacsonyak a bérek, rossz állapotban van az oktatás és az egészségügy, ennek ellenére egyes személyek, mint például a felperes, nagy vagyonra tettek szert az elmúlt években, nem kis részben állami forrásoknak köszönhetően. Az alperes szándéka a plakáttal felhívni a választók figyelmét erre a visszásságra, ennek érdekében a felperes képmását politikai szimbólumként használta fel. Alperes álláspontja szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.

A bíróság az ítélet szóbeli indokolásában kifejtette, hogy valóban mindenkit megillet a képmáshoz való védelem joga és ugyanez vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadságára is. A technikai fejlődéssel a képi ábrázolások egyre erősebben kapcsolódnak a véleménynyilvánításhoz, egyre meghatározóbban válnak ennek eszközévé. Ezért fontos kérdés az ábrázolt személy képmáshoz való és az ábrázoló véleménynyilvánításhoz való joga közötti ellentmondás feloldása.

Nem sértette meg a Jobbik Habony Árpád képmáshoz való jogát

Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság által meghatározott általános szempontok figyelembevételével – például, hogy mennyire közismert az adott személy, illetve mi a közéleti vita tárgya – kell a jelen ügyben is eldönteni, hogy megvalósult-e személyiségi jogi jogsértés vagy a képmás felhasználása a véleménynyilvánítási szabadság keretei között történt.

A bíróság álláspontja szerint a kép felhasználása egy ellenzéki párt politikai kampányában történt, és a közterületen elhelyezett plakátokon megfogalmazott közlés tartalmának jelentős közéleti érintettsége van. Ezért a képmás ilyen célú felhasználása indokolttá teszi a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét - olvasható a közleményben.

A bíróság nemcsak a felperes képmásának a felhasználását vizsgálta, hanem a plakát teljes közléstartalmát.

Számos tény a felperes személyét a plakát által megjelenített közéleti vitához kapcsolja, ezért a bíróság álláspontja szerint nem kifogásolhatja a képmásának a plakáton történt közzétételét.

Címlapról ajánljuk
Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Nagyjából a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelő adatokat vár idén a magyar gazdaságtól Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, az elmúlt időszak gazdasági válságainak egyik legfőbb tapasztalata, hogy sokkal több váratlan helyzetre kell felkészülnie a világnak.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×