Szergej Lavrov orosz külügyminiszter budapesti látogatása egy politikai gesztus volt, annál se több, se kevesebb – mondta Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Bizonyos értelemben nyilván honorálni akarta a magyar kormány megnyilatkozásait, amelyeket leginkább a magyar külügyminiszter szokott időről időre megfogalmazni, de hallottunk hasonló tartalmú nyilatkozatot Orbán Viktortól is" - fogalmazott a történész.

Lavrov a vizittel megerősítette azt is, Moszkva továbbra is szívesen látja Budapest bizonyos szempontból különutas politikáját.

„Nem kétségbe vonva a magyar külügyminiszer képességét, ebben az esetben az a különleges helyzet állt elő, hogy Magyarország a kétértelmű, kissé különutas politikájával átmenetileg felértékelődött Oroszország számára. Ez ad egyfajta plusz súlyt egy ekkora nagyságrendű ország jelenlegi külügyminiszterének" - hangsúlyozta az Ororszország szakértő.

Sz. Bíró Zoltán szerint a Duma-választások után ősszel a helyzet változhat, mert amennyiben Moszkvának – a jelenlegihez képest – már nem lesz érdeke a nyugattal retorikailag fenntartott konfliktus élezése, és rendeződnek a kapcsolatok, Budapest visszakerül az őt megillető helyre. A szakértő szerint egymásnak ellentmondó és erős túlzások jelentek meg azzal kapcsolatban, mekkora veszteséget okoz Magyarországnak az embargó. Szijjártó Péter azt mondta, a magyar vállalatok 4,5 milliárd dollár exportveszteséget szenvedtek el.

„A magyar kivitel, az elmúlt 25 évben soha nem érte el a 4 milliárd dollárt. A legmagasabb, 2008-ban volt, 3,9 milliárd. Tehát egy év alatt értelmezhetetlen a négy milliárdos lenne a veszteség” - szögezte le a szakértő.

Sz. Bíró Zoltán szerint a kereskedelmi forgalom csökkenése legkevesebb négy tényezőre vezethető vissza, az olajár miatti orosz pénzhiánytól a lejtmenetben lévő orosz gazdaságon át egészen a szankciókig.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Oroszország azon 3-4 emberének egyike, aki jelen lehet a végső, stratégiai döntések megszületésekor, több mint egy évtizede élvezi Vlagyimir Putyin bizalmát – mondta Sz. Bíró Zoltán.

„Az orosz külpolitika arca Lavrov, de tartalommal Putyin tölti ki. Putyin számára a külpolitika rendkívül fontos. Az elmúlt években ez még inkább felerősödött. Hiába vannak gazdasági nehézségei Oroszországnak, Putyint láthatóan jó ideje elsősorban a nemzetközi imázsa, súlya és mozgástere sokkal jobban foglalkoztatja és izgalomban tartja, szemben a belpolitikával" - világított rá a történész.

Sz. Bíró Zoltán szerint a szíriai beavatkozás célja is elsősorban az volt, hogy Oroszország vissza kerülhessen a „nagyok asztalához” a nemzetközi kérdések rendezésében. A kérdés most az, hogy ez a lehetőség más ügyerekre is kiterjed-e.

A szakértő komoly kételyeket fogalmazott meg a szeptemberi törvényhozási választásokat előkészítő, hétvégi előválasztási folyamattal kapcsolatban.

„Elég sok bizonyítékát láttam annak, hogy még az előválasztáson is beavatkoztak. Sokan arról beszéltek, hogy ez egyfajta gyakorlási folyamat volt a néhány nappal később esedékes, éles választás előtt” - mondta az Oroszország szakértő.

Sz. Bíró Zoltán szerint minden bizonnyal beavatkozás nélkül is meglenne a Putyin számára kedvező többség a törvényhozásban, azonban a cél az, hogy a parlament egyáltalán ne jelentsen politikai kihívást a vezetésnek.

„Miután egy virtigli autokráciaként működik Oroszország, a tényleges ellenzék, amely valóban másfajta politikát szeretne vinni, legfeljebb a társadalom 2-3 százalékának támogatásét élvezné. Tehát politikai kockázatot pillanatnyilag ez a valódi és a parlamentben nem is jelenlévő ellenzék egyelőre nem képvisel” - mondta Sz. Bíró Zoltán.

A szakértő hozzátette: az elmúlt 25 évben a középosztály legalább fele külföldre távozott, ez a réteg pedig hiányozna egy politikai fordulat levezénylésekor is.