„Azt tekinthetjük idős vagy öreg erdőnek, amelynek a kora jellemzően magasabb, mint amilyen életkorban le szokták vágni őket, a vágásérettségi kor fajonként eltér, de a 120 év jellemzően a felső határ. Mi olyan erdőkről gyűjtöttünk statisztikát, amelyek ennél idősebbek. Világszerte vannak, ahol 150-200 év felett tekintik öregnek az erdőket, például Amerikában, Magyarországon ez is magas kornak számít. A Magyarországon lévő 2 millió hektár erdőből nincs 40 ezer, ami 120 évnél idősebb lenne, ez nem éri el a két százalékot” - emelte ki a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője.

Gálhidy László elmondta: „sajnos az idős erdőket külön nem védjük. Egy részük védett területen található, de nem az összes. Azért lenne fontos a védelmük, mert gazdagabb élővilágnak tudnak otthont adni, számos olyan faj – lágyszárú növények, rovar- és madárfajok – van, amelyek csak egy bizonyos életkor fölött népesítik be az erdőt. Ha ilyen öreg erdők nem léteznek, vagy nagyon távol vannak ezek a foltok, akkor ezek a fajok lassan kikopnak az országból. Veszélyben van az életközösség, az az ökoszisztéma, ami egy öreg erdőt jellemez. A WWF Magyarország álláspontja szerint ennek valamiféle jogszabályi keretet is érdemes lenne adni, mert a huszonnegyedik órában vagyunk.”

„Az öreg erdők nagy része a középhegységek magasabb részeiben maradt meg, ezért sok közöttük a bükkös, sok még a kocsánytalan tölgyesek, cseresek vagy molyhos tölgyesek, ezek általános az alacsonyabb, délre néző hegyoldalakon jellemzők. Nagyon megfogyatkozott az alföldi, síkvidéki területek időserdő-állománya, ott jellemzően a kocsányos tölgy tud ilyen magas kort megélni. Kevés maradt már belőlük, jó részük a Nyírségben van és sajnos az úgynevezett vágásos üzemmód miatt kevés az esély a fennmaradásukra. Nagy szükség lenne egy kiemelt speciális védelmi státuszra” - hangsúlyozta a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője.