Szabó László a Magyarországon működő, részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő vállalatok érdekeit képviselő Joint Venture Szövetség rendezvényén elmondta: ahogy a menekültkérdés "egy távoli, ködös humanitárius történet" helyett egyre inkább kézzelfogható problémává válik Nyugat-Európában, úgy változnak a vélemények arról, hogy Magyarország helyesen cselekszik vagy sem.

A német kormány éppen kedden hagyta jóvá a migránsok regisztrációjának a felgyorsítását - jegyezte meg. Sorban ugyanazokat az intézkedéseket hozzák, amelyeket a magyar kormány már több hónapja meghozott - mondta az államtitkár. Valószínűleg jó úton járunk, mert majdnem minden lépést, amit Ausztria és Németország mostanában tesz, Magyarország már 2-3 hónapja megtette - tette hozzá.

Az államtitkár elmondta: az elmúlt egy évben sikerült lefektetni Magyarországon az új külpolitika alapjait; fokozottabb a külgazdasági érdekérvényesítés. Ahol meg akartunk jelenni - keleten az ázsiai piacokon és délen, Latin-Amerikában és Afrikában - ott külgazdasági attasé van, megkötöttük a kétoldalú egyezményeket - mondta.

Szabó László kijelentette: jó az irány, ez látszik a makrogazdasági adatokból. A cél továbbra is az exportvolumen növelése, az exportképes kis és közepes vállalkozások számának növelése, a hazai hozzáadott-érték további növelése, munkahelyteremtő beruházások vonzása, a kutatás-fejlesztés fokozása, a beszállítói kapacitások növelése.

Az államtitkár a migráció mellett a külgazdasági nehézségek között említette, hogy kissé bizonytalan a világgazdasági helyzet alakulása a kínai gazdaság lelassulása és a VW-botrány fényében. Emellett kiemelte az energiabiztonság témakörét. Mint mondta, Magyarország energiaellátása továbbra is diverzifikációra szorul, csökkenteni kell az egyoldalú függőséget Oroszországtól. Ehhez szükség van a horvátországi cseppfolyósgáz-(LNG-) terminál megépítésére, és fel kell gyorsítani az észak-déli irányú energiafolyosók kialakítását Kelet-Közép-Európában.

Tálos Péter, a Joint Venture Szövetség elnöke előadásában kiemelte: lényeges az Európán kívülre irányuló magyar export, mert csökkenteni kell az európai uniós piactól való függőséget. Ehhez a Magyarországon megtelepülő multinacionális vállalatok beszállítói láncába való bekapcsolódás mellett kellenek a saját erőből exportképes magyar vállalatok. Az exportvolumen növelésének két lehetséges területét jelölte meg: az innovációt, vagyis új megoldások, eljárások kifejlesztését, valamint prémium minőségű mezőgazdasági termékek előállítását.