A Malév 240-es, HA-LCI lajstromjelű Budapest-Bejrút járata a hajnali órákban, nyolc perccel a bejrúti repülőtérre való leszállás előtt zuhant a Földközi-tengerbe. A gépen tartózkodó 50 utas (egy magyar, két finn, egy szaúd-arábiai, egy egyiptomi, egy angolai, két francia állampolgár, négy francia apáca, egy brit család, valamint több mint harminc libanoni arab férfi) és a tízfőnyi magyar személyzet életét vesztette.

A gép lezuhanásának oka máig rejtély. Elképzelhető, hogy fedélzetén fegyvert szállított, mert a 161 utas számára tervezett gépen csak hatvanan utaztak, az utastér egy részét leplombált ládák foglalták el. Lehetséges az is, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet budapesti irodáját megnyitó palesztin delegáció lett volna a célpont, amely azonban nem ezzel a járattal utazott haza; a gépre még további ötvenhárom ember váltott jegyet, de a delegáció nem szállt fel az induláskor.

A szerencsétlenség kivizsgálására nemzetközi bizottság alakult, melynek libanoni volt a vezetője, a tagok közül három libanoni, öt magyar, két orosz és két brit volt. A hivatalos magyarázat szerint a gép ismeretlen okból zuhant a tengerbe, a halottak - szintén hivatalosan - nem kerültek elő, és nem is kapták meg a végtisztességet. A roncsokat és a fekete dobozt soha nem keresték, nem is hozták felszínre, pedig az angol haditengerészet felajánlotta a segítségét. Az akkori magyar kormány arra hivatkozott, hogy a közel-keleti háborús viszonyok miatt lehetetlen a maradványok felkutatása.

A katasztrófa után Budapesten felavattak egy emlékhelyet a Farkasréti temetőben, amelyet a baleset 30. évfordulóján felújítottak. 2003-ban újabb hivatalos vizsgálat indult, melyről a Nemzetbiztonsági Hivatal jelentést is készített, ám ezt szigorúan titkosnak minősítették. 2009-ben a magyar kormány fejenként 4 millió forintos kegyeleti támogatást ajánlott fel a magyar áldozatok hozzátartozóinak.

Az 1975-ös katasztrófáról máig nem tudni, hogy merénylet vagy műszaki baleset történt-e, netán lelőtték a Tu-154-est.